Gigaprofitot hoz a ruhaipar „eltakartabb", azaz csak intimebb helyzetekben, esetleg divatbemutatókon megvillantott szelete. A sokféle női és férfi alsó és felsőnemű gyártása bőven megéri, a piac pedig megállíthatatlanul pörög és bővül...
A mindennapokban elvétve láthatók, mégis milliárdos hasznot hoznak a női és férfi alsó- és felsőneműk. Az állításban semmi tévedés nincs, ugyanis a szakszóval intimpiacnak nevezett szegmens bevétele 2026-ban megközelítőleg 103-115 milliárd dollár lesz - ami ugye testvérek között is minimum a 32 033 és 35 765 milliárd forint közötti sávnak felel meg. Arról nem is szólva, hogy a prognózisok alapján 2034–2035-re már 160–180 milliárd dollárt várnak a szakemberek - no meg a nagy cégek részvényesei.
Azt is érdemes leszögezni, a textilipar „szexi" ágának büdzséje 2025-ben mintegy 103 milliárd dollárt hozott - azaz a bővülés ténylegesen látványos, s a korábbi információkat tekintve stabilan négy-hét százalék között ingadozik. Ugyanakkor mielőtt a történetet bugyikra, melltartókra és boxerekre szálaznánk, a miheztartás végett érdemes fölidézni, a múlt esztendőben a magyar államháztartás központi alrendszerének elfogadott kiadási főösszege 42 862,2 milliárd forint volt, míg a teljes bevételünk pedig 38 739,2 milliárdra rúgott.
Mindent egybevetve leszögezhető, a fehér ruhaszegmens felső, 115 milliárd dolláros értéke 2026-ban megközelíti azt a szintet, amit 2025-ben egy egész állam be tudott gyűjteni. S ez azért csöppet sem megvetendő pénzhalmaz.
Ha a piac felől tekintjük írásunk tárgyát azt látjuk, az ázsiai és csendes-óceáni térség (APAC) vezeti rangsort, lévén a globális bevétel közel negyven-negyvenhét százaléka ott összpontosul. Ami nem is nagy csuda, lévén Kína és India egyre gyarapodó s fokozatosan tehetősebbé váló középosztálya folyamatosan nyit a „tuti" fehérneműkre. Az ezüstérmet természetesen az Egyesült Államok viszi el, majd Európa következik - de Afrika és Dél-Amerika hölgyei és urai sem vetik meg a csipkés vagy testhez simuló fehérneműket. Az értékesítés terén egyre nagyobb szerepet játszik a világháló - amely korunkban a globális eladások harminckét százalékát érte el.
Azt, hogy összességében mennyi női bugyi kel el évente, képtelenség megmondani. Az azonban bizonyos, hogy tételszám meghaladja az 5,5 milliárdot. Ha viszont a teljes, világméretű fehérneműipar termelését vesszük, akkor az elkelt alsóneműk az intim textilpiac legkevesebb negyvenöt százalékát teszik ki.
A melltartók esetében már némileg lehetünk pontosabbak, ott esztendőről-esztendőre hét-hét és fél milliárd példány talál gazdára. A „rideg" tények alapján egy hölgy évente kettő-öt darabot szerez be, míg az odahaza a szekrény mélyén megbúvó mennyiség nyolc-tizenhat efféle kelléket jelent. Igaz, a mindenre „is" kíváncsi statisztikusok azt is kiszámolták, a hazai készletből a nők általában kettő-négy kedvencet használnak, míg a többit az intimebb pillanatokra, alkalmakra tartogatják.
Végül, de nem utolsó sorban a férfi alsókat is érdemes górcső alá venni: a dobra vert boxerek száma minimum hat-hétszáz millió lehet, míg a piaci érték eléri a negyven milliárd dollárt - azaz a 12 440 milliárd forintot. Tehát mindez jelzi, az urak is adnak magukra s vesznek ilyesmit, évente akár hatot is, de ugye esetükben felsőre nincs szükség, így az elköltött forrás mértéke is csekélyebb.
