Jó évkezdetet jelez az előzetes GDP-adat

A KSH csütörtökön kiadott első becslése szerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene az első negyedévében a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője számára a friss GDP-adat érdemi pozitív meglepetést hozott. Immáron negyedik negyedéve tapasztalható valamiféle növekedés a magyar gazdaságban. Ezzel talán hazánk maga mögött hagyta a tartós stagnálás időszakát – vélekedett.

Nem meglepő módon a szolgáltatások, ezen belül is a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek, tudták leginkább segíteni a magyar gazdaság teljesítményét. E mögött az Otthon Starthoz köthető ingatlanfejlesztésekhez kapcsolható előzetes (például műszaki, mérnöki tervezési) tevékenységet sejti az ING Bank szakértője.

A második negyedévtől a politikai bizonytalanság oldódása is segítheti majd a gazdasági aktivitást – emelte ki az MTI-nek küldött kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A KSH első becslésében az ipari termelésre utaló megjegyzésből arra következtet, hogy a jövő héten megjelenő ipari termelési adatok masszív felpattanást jelezhetnek márciusra. Feltehetően a választások előtti jóléti intézkedések is manifesztálódhattak az első háromhavi adatokban – írta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerdán megjelent áprilisi felmérések szerint Magyarországon – szemben az európai trendekkel – számottevően javult az üzleti bizalom. Rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat – figyelmeztetett az Erste elemzője. Kedvező ugyanakkor, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága. Jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége, feltehetően nagyobb volumenben inkább a jövő évtől kezdődően – tette hozzá.

Horváth Diána a GFÜ Gazdaságelemzési Központ szenior elemzője azt emelte ki, hogy a várakozások negyedéves alapon mindössze 0,5 százalékos bővülést vetítettek előre, ehhez képest kedvező, hogy a KSH első becslése 0,8 százalékos GDP-növekedést mutatott ki.

Érdemesnek tartotta a fogyasztás szerepét kiemelni: a családtámogatások bővülése, a vásárlóerő javulása a dinamikus béremelések, valamint a mérséklődő infláció mind hozzájárulhattak a költések növekedéséhez. Az ipar pozitív hozzájárulásával kapcsolatban pedig korábbi időszak kedvezőtlen teljesítményének hatására figyelmeztet a GFÜ szakértője.

Óvatosságra int azonban és arra hívja fel a figyelmet, hogy a február végén kirobbant közel-keleti konfliktus hatása az első negyedéves adatokban még csak kismértékben jelenhetett meg, a későbbiek során azonban várhatóan egyre erőteljesebben érezteti majd negatív hatását. Azt is hozzáteszi, hogy a külső keresletet illetően ugyancsak kedvezőtlen hírek érkeztek, Magyarország legnagyobb felvevőpiacán, a német gazdaságban a kormányzati várakozásokat az idei évre jelentősen visszavágták, ami pedig az exportteljesítményre és a beruházási hajlandóságra is kedvezőtlenül hat.

Várakozásai szerint 2026-ban a magyar gazdaság 1,7 százalékkal nőhet, ami jövőre – kedvező fejlemények mellett – 3,1 százalékra gyorsulhat.