Megkezdi a kormány a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, mivel Brüsszel nemrég ismét kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben az adómentes pálinkafőzés miatt. A testület meglehetősen gyorsan reagált, a január 1-jétől megváltozott szabályozással van most problémájuk.
Mindent elkövet Magyarország annak érdekében, hogy a pálinkafőzés hagyományait megőrizzük, ezért a kormány – miután az Európai Bizottság a múlt héten újabb kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen – megkezdi a tárgyalásokat Brüsszellel – közölte lapunk érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca kiemelte: Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot: Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is. A bérfőzésre vonatkozó szeszadó eltörlését 2010-ben fogadta el az Országgyűlés, ezt követően, 2011-ben indította a bizottság az első eljárást. Brüsszel szerint a jövedékiadó-mentesség korlátozza az uniós versenyt. A kormány ettől az évtől vezette be a jelképes, ezerforintos átalányadót, amelyet a magánfőzőknek az önkormányzat részére kell megfizetni.A legújabb, meglehetősen gyorsan megindított eljárás szerint Magyarország nem megfelelően hajtotta végre az Európai Bíróság tavaly tavaszi ítéletét, amelyben a bíróság gyakorlatilag azt mondta ki, hogy a legfeljebb évente ötven liter 86 térfogatszázalékos, vagy annak megfelelő, házilag főzött, vagy saját felhasználásra bérfőzetett pálinka sem lehet teljesen jövedékiadó-mentes. A lehetőségünk megvolt arra, hogy a 2004-es csatlakozásunkkor kérjük a pálinkára a nulla százalékos adókulcsot, azonban az akkori szocialista kormányzat nem élt ezzel a lehetőséggel.
Mint lapunk korábban megírta, a brüsszeli döntés mögött lobbiérdekek is húzódhatnak, mivel nemzeti italunk egyre népszerűbb mind a hazai fogyasztók, mind a turisták körében. Ennek hatására a híres tömény szeszek, a vodka, a whiskey egyre kevésbé népszerűek, főként a fiatalok körében.
A pálinka hazai és nemzetközi elismertségének visszaszerzése 2004-ben indult, amikor az Európai Unió elfogadta, hogy a megnevezést csak itthon és Ausztria négy tartományában használhassák. Azóta a párlat hungarikummá vált, emellett konkrét szabályozás vonatkozik arra, hogy mit nevezhetünk pálinkának. Erős marketingtevékenységet folytat az agrártárca, amelynek eredménye az egyre jobb minőségű párlat.