Paks jövőre nem terheli a büdzsét

a Költségvetési Tanács szorgalmazza, hogy az európai uniós kulcs alatt maradjon az államháztartási hiány és az államadósság

Gazdaság
  • 2014.10.27. - 17:38

Elméletileg ma jelenhet meg a Költségvetési Tanács szakmai álláspontja a következő évi büdzséről, erősítette meg értesülésünket Kovács Árpád, a testület elnöke. Hozzátette: az Állami Számvevőszék elemzést készített számukra. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy rendkívül takarékos lesz a 2015-ös központi költségvetés, és mérsékelni kívánják az állami újraelosztás mértékét is. Szakértői vélekedés szerint ez utóbbihoz megszorítás sem kell.

kovacs-arpad
Kovács Árpád, a KT elnöke elmondta, ma közzéteszik álláspontjukat a büdzséről (Fotó: Csudai Sándor)

Ha minden a tervek szerint halad, akkor a Költségvetési Tanács ma közzéteszi szakmai álláspontját a jövő évi költségvetéssel kapcsolatosan – mondta lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Közölte azt is, hogy a testület az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésére vár. A szakember érdeklődésünkre rögzítette: olyan nagy tétel, mint például a paksi erőmű bővítése, még nem terheli a jövő évi folyamatokat. Ugyanakkor a mostanihoz hasonló kamatkiadással lehet kalkulálni 2015-ben is, vagyis ez a tétel várhatóan meghaladja az ezermilliárd forintot. A KT természetesen azt szorgalmazza, hogy alacsony, az európai uniós költségvetési kulcs alatt maradjon az államháztartási hiány, és nyolcvan százalék alatt legyen az államadósság GDP-arányos mutatója. Kovács Árpád kifejtette: a versenyképesség javításához csökkenteni kell az állami újraelosztás mértékét is, amire megvan a kormányzati szándék.

A KT első számú vezetője azt is nyomatékosította, hogy tavaly megkezdődött a gazdasági növekedés, idén pedig a bővülés mértéke eléri az elmúlt évek csúcsát. Hangsúlyozta, a cél az, hogy fenntartható legyen a nemzetgazdaság gyarapodása. A szakértő kiemelte: jövőre is lesz növekedés Magyarországon, felbukkanhatnak azonban globális kockázatok. Eközben az infláció visszatértére is számítani kell, amely az adóbevételek révén többletet hozhat a büdzsének.

Az ÁSZ Hírportál szombati, a távirati irodának küldött tájékoztatásában emlékeztet arra, hogy a számvevőszék a költségvetési véleményének nyilvánosságra hozatala után is nyomon követi a jövő évi központi költségvetés megalkotását, folyamatosan támogatja a KT munkáját, annak érdekében, hogy a háromfős testület a parlamenti zárószavazás előtt megalapozott döntést hozhasson az államadósság-szabály teljesüléséről. A KT a különböző tudományos műhelyek mellett mindenekelőtt az ÁSZ és a Magyar Nemzeti Bank munkájára támaszkodhat, áll a közleményben. A számvevőszék elemzéseiben véleményt nyilvánít a költségvetési törvényjavaslat tervezetéről, az
államadósság-mutató kidolgozására
vonatkozó eljárásokról, a tervezett államadósság összegét megalapozó számításokról, azok alátámasztottságáról, valamint a javaslat parlamenti zárószavazását megelőzően az alaptörvényben és a stabilitási törvényben rögzített államadósság-szabály érvényesüléséről, vagyis arról, hogy az elfogadáshoz szükséges feltételek teljesültek-e. A számvevőszék tájékoztatása szerint az első féléves költségvetési folyamatok alapján is készít kockázatelemzést a KT részére. Ennél az elemzésnél az Állami Számvevőszék a kockázatok számszerűsítésénél bázisalapú becsléses értékelési megközelítést alkalmaz. Ennek lényege, hogy az első hathavi pénzforgalmi adatokat az időarányos előirányzathoz viszonyítják. Az elemzések hozzájárulnak a KT megalapozott állásfoglalásának kialakításához, a törvényalkotói munka támogatásához, rögzítette az ÁSZ.

Mint korábban megírtuk, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság konferenciáján bejelentette: rendkívül takarékos lesz a 2015-ös költségvetés, és az állami újraelosztás mértékének mérséklését tervezi a kormány. A cél, hogy a jelenlegi 50,6 százalékos szintről az lecsökkenjen 45 százalékosra. Madár István, a Portfólió.hu vezető elemzője aláhúzta: elméletileg ugyan 1500–1700 milliárd forintos költségvetési kiigazítást jelenthetnek a fentiek, ezt azonban megszorítás nélkül is véghez viheti a kormány, miután többéves folyamatról van szó. Ráadásul a gazdasági növekedés és az infláció visszajövetele ehhez meg is teremtheti a makrogazdasági alapot. A közgazdász szerint elég lesz csak a központi béreket, a főbb dologi kiadásokat nominális szinten befagyasztani.

Reklám