Gazdaság

Minden mutyit elrendezett az Ökotárs

Móra Veronika, az alapítvány igazgatója nem érti, miért volt kormányzati ellenőrzés náluk, és a vizsgálattal sem tud mit kezdeni

Újabb levélrészletek bizonyítják az Ökotárs Alapítvány botrányos ügyeit, amelyeket a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatában tárt fel. Ezúttal a pályázatok nyilvánosságának megtagadását és a külföldi partnerekkel való mutyizásokat mutatjuk be. Mindkettőről azt állítja az alapítvány igazgatója, Móra Veronika, nem is volt szó összefonódásokról, a pályázatok pedig nyilvánosak voltak.

okotars-2
A kiváltságosok bebocsátást nyertek, és különleges bánásmódban részesültek (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Mint a tegnapi számunkban már beszámoltunk róla, lapunk birtokába került a botrányba keveredett Ökotárs Alapítvány és holdudvarának néhány levelezése. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a vizsgálatában számtalan hiányosságot, hibát tárt fel, több ügyben feljelentést kezdeményezett. Az alábbi levél például azt bizonyítja (amit a Kehi is megállapított), hogy a pályázati elbírálásoknál az adatok nyilvánosságát nem biztosították.

A Reflex Környezetvédő Egyesület részéről 2013. augusztus 16-án Lajtmann Csaba ez írta a Klímabarát Települések Szövetségének: „Kértem továbbá, hogy a Bíráló Bizottság ülésének jegyzőkönyvét hozzák nyilvánosságra. Nem hozzák, arra hivatkoznak, hogy a bizottság tagjai és az értékelők személyes adatait védeni szeretnék… Ha nem tetszik, mehetünk Brüsszelbe panaszkodni az FMO-hoz. Nekem furcsa, hogy ebben a támogatási rendszerben, melynek az egyik célja épp az, hogy a közpénzek elköltésének átláthatóságát javítsák, biztosítsák, ezt a szempontot magukra nem szeretnék értelmezni” – olvasható az elektronikus levélben.

Hogy milyen volt Móra Veronikának, az  Ökotárs Alapítvány igazgatójának kapcsolata a norvégokkal? Íme egy levélrészlet, amelyet már a beszédes „norveglove” névvel egy közös google-csoportba küldtek. Móra Veronika idén június 26-án üzenet tárgyaként – Nagykövet – ezt írta: „No, visszatértem a nagykövet asszonytól – a leglényegesebbek: – eléggé be van rágva a Krétakör miatt, alapvetően azért, mert ahhoz, hogy védeni tudja az alapot, támadhatatlannak kell(lene) lennie. Egyértelmű munícióra van szüksége (mint mondta, ő már személyesen gyűlölködő leveleket is kapott), ragaszkodott ahhoz, hogy kommunikáljuk: még nem számolták el azt a költséget, és nem fogjuk elfogadni, ha számolják. Úgyhogy emiatt mindenképpen kell közlemény, mindjárt neki is állok. Nem volt túl boldog attól sem, hogy azt a nyomorult Ernst and Young jelentést elküldtük – beismerem, hogy hülyeség volt.”

Egy másik levél, június 6-i dátummal, szintén Móra Veronika igazgatótól származik: „Reggel hosszan csevegtem amcsi követségi kontaktommal is, mondtam neki, hogy talán hasznos lenne egy több országos összefogás.”

Móráék és a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány előre gerjesztették a kormányok közötti konfliktust.

Erre bizonyíték egy június 4-i levélrészlet, amelyet Erős Barbara írt az Ökotárs partnerétől: „Elindítanak egy nemzetközi kampányt, ha a kormány június 12-én Brüsszelben lesz tárgyalni, akkor ennek megágyaznak a nemzetközi szervezeteknél és június 7-én minden szervezet a maga nemzetközi partnereinek, civil hálózatainak elküld egy kiáltványt és megkérik, terjesszék… ez majd a civil szektor ellehetetlenítéséről fog szólni, tehát nem feltétlenül a norvégos ügyekről…”

Móra Veronika a Kehi-vizsgálat után a távirati irodának nyilatkozva felháborodásának adott hangot, közölte, hogy nem tud a vizsgálati eredményekkel érdemben foglalkozni, és továbbra sem érti, miért volt erre szükség.


Átláthatóságot követel a CÖF
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) felkéri az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogyan lehet átláthatóbbá tenni a magyarországi civilszervezeteknek külföldről érkező támogatásokra vonatkozó viszonyrendszerét – írta a CÖF-CÖKA lapunkhoz eljuttatott közleményében. „Mintául az Egyesült Államok szabályozását és kapcsolódó közpolitikai irányvonalát tekintjük. Ezen célok előmozdítására a civil törvény módosítását kezdeményezzük, az alábbi elvek mentén: A törvénymódosítás keretében tisztázni kell a külföldről érkező támogatások beérkezési módját, amely kizárólag banki átutaláson keresztül történhetne. Be kell vezetni a donorszervezet és a felhasználó szervezet közötti szerződés nyilvánossá tételét, a támogatott szervezet honlapján vagy más transzparens módon. A donorszervezet és a támogatott szervezet közötti szerződés egy példányát a felek küldjék meg a kormány civil ügyekkel foglalkozó államtitkárságára” – olvasható többek között az alapítvány közleményében.