Pénzpiaci szakértői vélekedések alapján a magyar gazdaság tavaly kilábalt a recesszív vagy nagyon alacsony növekedési környezetből, de új beruházásokra és az állami kiadások csökkentésére van szükség ahhoz, hogy tartósan bővülési pályára álljon.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 29 846 milliárd forint volt 2013-ban, ami változatlan árakon – reálértéken – számítva másfél százalékos gazdasági növekedést jelentett. Erre az évre több mint háromszázalékos bővüléssel kalkulál a piac, és a prognózisok szerint 2015-ben is gyarapszik majd az éves gazdasági teljesítmény.
Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője szerint a gazdasági növekedés ténye önmagában örömteli, ha rápillantunk a 2013-as számra, de a korábbi bázishatások is szerepet játszanak benne, valamint az európai uniós források hatása is jelentős. A közgazdász szerint erőteljesebben kellene visszatérniük a beruházásoknak, és az állami kiadások csökkentésére is szükség van ahhoz, hogy tartósan fennmaradjon a GDP-növekedés. Madár úgy tartja, hogy a rezsicsökkentés-típusú intézkedéseknek a fogyasztásra gyakorolt hatása szükségszerűen csak időleges lehet. „A korábbi várakozásokkal szemben tavaly a gazdaság nem esett vissza, sőt képes volt növekedni. Ennek hátterében az állt, hogy magához tért az export, és javult a belső kereslet is” – mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember hangsúlyozta: tavaly beindultak az állami beruházások, és az építőipar szempontjából jó hír volt, hogy folyamatosak maradtak az építkezések. A múlt esztendőben már az idegenforgalom is jelentősen bővült, ami annak is betudható, hogy Budapest és Magyarország egyre vonzóbb a külföldiek számára, egyebek mellett az alacsonyabb árszínvonal és a számukra kedvező forintárfolyam miatt. Ugyanakkor fejlesztésekre, az uniós pénzek hatékony felhasználására lesz ahhoz szükség, hogy a két-három százalékos növekedési szintjen „ragadjon be” a magyar gazdaság teljesítménye.
