Az Európai Bizottság felszólítja Spanyolországot és Magyarországot, hogy fokozzák az igazságszolgáltatás, az átláthatóság és a korrupció elleni védintézkedések megerősítését célzó reformokat.
Az EU végrehajtó hatalma éves jogállamisági jelentésében bírálni fogja Spanyolországot, amiért csak korlátozott előrelépést tett a magas rangú köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok és vagyonnyilatkozati követelmények szigorításában – áll a jelentésben, amelynek egy részét a POLITICO is megtekintette.
Miközben Madrid benyújtott egy közintegritási törvénytervezetet és elfogadott egy állami korrupcióellenes tervet, a Bizottság kijelentette, hogy a meglévő szabályok „gyakorlati végrehajtása” nem javult, és szigorúbb végrehajtást szorgalmazott, beleértve egy független felügyeleti szerv létrehozását, amely hatékony vizsgálati és szankcionálási hatáskörrel rendelkezik. A pénteken megjelenő jelentés évente egyszer jelenik meg, és mind a 27 EU-tagállamot osztályozza a jogállamiság betartása szempontjából, és ennek megfelelően ajánlásokat fogalmaz meg.
A jelentés néhány nappal azután jelent meg, hogy egy spanyol bíróság kimondta, hogy a köztisztviselők jogtalanul hoztak létre a közszférában egy állást Pedro Sánchez miniszterelnök testvére, David Sánchez számára. A miniszterelnök többször is azzal érvelt, hogy őt és családját politikai indíttatású jogi eljárások célpontjai, és azzal vádolta a konzervatív bírákat, hogy „jogászkodást” folytatnak.
A Bizottság a spanyol lobbitevékenység reformja terén is csak korlátozott előrelépést tapasztalt, megjegyezve, hogy a lobbitevékenységek átláthatóságának növelését célzó jogszabálytervezetet még nem hagyta jóvá a parlament. Felszólította Spanyolországot, hogy egészítse ki a jogszabályt, többek között a lobbisták kötelező nyilvános nyilvántartásának létrehozásával.
A jelentés Magyarországot is bírálja. A Bizottság kijelentette, hogy nem történt előrelépés az alsóbb fokú bíróságokon az ügyek elosztásának átláthatóbbá tételében, és nem történt további előrelépés annak biztosításában, hogy a bírák, ügyészek és bírósági alkalmazottak béremelése strukturált módon történjen.
Bírálta továbbá az új lobbizási és forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályok hiányát, és felszólította Budapestet, hogy fogadjon el átfogó jogszabályokat az integritási keretrendszerének megerősítése érdekében.
A megállapítások akkor születtek, amikor Magyar Péter miniszterelnök hivatalba lépése után ígéretet tett a jogállamiság helyreállítására és Magyarország és az EU közötti feszült kapcsolat helyreállítására.
Bár a Bizottság elismerte, hogy egyes területeken – beleértve a vagyonnyilatkozati rendszer reformját és a civil társadalmat érintő intézkedéseket – előrelépés történt, kijelentette, hogy továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak, és sürgette az új kormányt, hogy folytassa az igazságszolgáltatási és korrupcióellenes reformokat.
