Évekre megvonná az új tagállamok vétójogát az Európai Unió

Az Európai Bizottság által vizsgált tervezet értelmében a tagjelöltek a belépés után nem kapnának automatikus vétójogot az egyhangúságot igénylő döntéseknél. A jogilag határesetnek számító korlátozást szigorúan átmeneti időre vezetnék be, megelőzve a másodosztályú tagság kialakulását - írta meg a Kárpáthír.

Jelenleg a kilenc hivatalos tagjelölt közül a 624 ezer lakosú Montenegró áll a legközelebb ahhoz, hogy 2028-ra a huszonnyolcadik tagállammá váljon. A tizennégy éve tartó tárgyalássorozat utolsó szakaszát jelzi, hogy ebben a hónapban először ült össze a csatlakozási szerződést megszövegező technikai csoport. A podgoricai vezetés jelezte, hogy bár a teljes jogú tagság a végcéljuk, nyitottak a reformok fenntarthatóságát garantáló biztosítékokra. Engjellushe Morina, az Európai Külkapcsolati Tanács elemzője szerint ez a dokumentum szolgálhat majd mintaként a többi ország felvételekor.

Kijev nem kér a társult tagságból

A nyugat-balkáni integráció mellett Ukrajna helyzete is folyamatosan napirenden van, miután a 2022-es orosz invázió új lendületet adott a folyamatnak. Friedrich Merz német kancellár a múlt héten levélben javasolta az uniós vezetőknek, hogy Kijev a béketárgyalások elősegítése érdekében kapjon szavazati jog nélküli, társult tagságot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában határozottan elutasította a felvetést, kiemelve, hogy országának teljes és egyenrangú pozícióra van szüksége a szervezetben.

Az ukrán felvételt a háború mellett a hatalmas újjáépítési költségek is nehezítik, amelyeket egy 2025. december 21-i becslés alapján 588 milliárd dollárra tesznek. Brüsszeli tisztviselők szerint Kijev technikai értelemben akár négy éven belül is készen állhat a csatlakozásra, ám a tényleges belépés időpontja erősen függ a békemegállapodástól. A bővítés elfogadtatását több nyugati államban is komoly szkepticizmus kíséri, Franciaországban például egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 48 százaléka ellenzi az új tagok felvételét.