A rendszeres testmozgás csökkentheti a depresszió tüneteit, a mentális betegségek kezelésében rejlő lehetőségeit azonban továbbra sem használják ki kellőképpen. Kanadai pszichiáterek szerint a fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásoknak az orvosi ellátás szerves részévé kellene válniuk.
Erre a következtetésre Karl Zhou és Nicholas Fabiano, az Ottawai Egyetem, valamint Stanley Wong, a Torontói Egyetem kutatója jutott. Korábban publikált tudományos tanulmányok elemzése alapján a szakemberek a testmozgás egyénre szabott előírását javasolják. Véleményük szerint az orvosoknak a páciens állapotához igazítva kellene meghatározniuk a megfelelő mozgásformát, az edzések gyakoriságát, intenzitását és időtartamát, az esetleges ellenjavallatokat is figyelembe véve.
A fizikai aktivitás érzelmi jóllétre gyakorolt kedvező hatása összefügghet az izmok és az agy közötti kölcsönhatással. Az izomszövet összehúzódás közben jelzőanyagokat, úgynevezett miokineket termel, amelyek befolyásolhatják a hangulat és a kognitív funkciók szabályozásában részt vevő biológiai folyamatokat. A kutatók ezt a kapcsolatot izom-agy tengelynek nevezik.
A testmozgás agyra gyakorolt hatására egy 2011-es kutatás is felhívta a figyelmet. A vizsgálatban 120 idős önkéntest követtek nyomon egy éven keresztül. Az aerob testmozgást végző résztvevők esetében a memóriáért felelős agyterület, a hippokampusz térfogata mintegy két százalékkal növekedett. A kontrollcsoport tagjainál, akik nyújtógyakorlatokat végeztek, ezzel szemben csökkenést mértek.
A fizikai aktivitás depresszióra gyakorolt hatását egy 2024-ben közzétett, nagyszabású tudományos áttekintés is vizsgálta. A kutatók 218 klinikai vizsgálat eredményeit összegezték, amelyekben összesen 14 170 ember vett részt. A tünetek enyhülését többek között gyaloglás, futás, jóga és erőnléti edzés esetében is megfigyelték. Az intenzívebb testmozgás általában nagyobb mértékű javulással járt, ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok minősége továbbra is korlátozott.
Egy másik, 15 tanulmányt és összesen 191 130 felnőttet felölelő elemzés arra jutott, hogy már a mérsékelt fizikai aktivitás is alacsonyabb depressziókockázattal járhat. Azoknál, akik az ajánlott mozgásmennyiség körülbelül felét teljesítették, 18 százalékkal kisebb kockázatot mértek, mint a fizikailag inaktív résztvevőknél. Mivel azonban megfigyeléses vizsgálatokról van szó, az eredményekből nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy önmagában a testmozgás okozta a kockázat csökkenését.
A szakértők szerint nem szükséges hosszú edzésekkel kezdeni a rendszeres mozgást. Különösen fáradt vagy motiválatlan állapotban már egy ötperces séta is megfelelő első lépés lehet. A legfontosabb, hogy mindenki a számára elviselhető terheléssel kezdjen, majd fokozatosan növelje a mozgás mennyiségét és intenzitását. A testmozgás ugyanakkor nem helyettesíti a depresszió kezelését, hanem annak egyik kiegészítő elemeként lehet hasznos – írta meg a Gismeteo.
