Az egyik legjelentősebb magyar festőművészre, Vaszary Jánosra (1867–1939) emlékeznek Kaposváron, az Együd Árpád Kulturális Központ Vaszary Képtárában.
Novemberben lesz százötven éve, hogy megszületett az alkotó, ezért a látogatók mintegy hetven kiemelten fontos művet tekinthetnek meg október 7-ig, s ezek a kaposvári születésű művész életművének minden korszakát reprezentálják. Géger Melinda, a Rippl-Rónai Múzeum művészettörténésze, a kiállítás kurátora a távirati irodának elmondta azt is, hogy a Magyar Nemzeti Galériából, a Rippl-Rónai Múzeumból, a Helikon Kastélymúzeumból és magángyűjtőktől származó festmények között van Vaszary Kolos portréja, a Fekete kalapos nő, a Nő tükör előtt, a Somogyi legény lovakkal, a Birskörték, valamint a Parkban című kép is.
Mint mondta, Vaszary János azok közé tartozott a magyar képzőművészetben, akik alkotásaikban folyamatosan keresik azt a képi nyelvet, amely az adott kor lenyomata, ezért fedezhető fel sok, de hiteles stílusváltás a életművükben.
A kurátor szerint miután elszakadt a naturalista ábrázolásmódtól, képi nyelvezete az 1920–1930-as években a modern művészetnek, az absztrakt expresszionizmusnak az előképeként értékelhető. Vaszary János munkáira jellemző, hogy kevéssel is sokat mondanak. Komoly témákkal is foglalkozik a művész, de nem mond le az élet élvezetéről: élvezi a szép nőket, a virágot, a kertet, a természetet, az utazásokat, a művészettörténet nagy korszakait – tette hozzá. A kiváló művész mestere volt többek között Barcsaynak, Vajda Lajosnak, Anna Margitnak és Gyarmathy Tihamérnak is.
Ő maga Pesten, Münchenben, majd a párizsi Julian Akadémián tanult. Az első világháború idején haditudósítóként megrázó erejű, dokumentatív művekben ábrázolta a katonák megpróbáltatásait. Publikált szakcikkeket, és tanított a főiskolán is, az állásából való eltávolítása után haláláig magániskolában oktatott. Vaszary János a Képzőművészek Új Társaságának tagja, és az Új Művészek Egyesületének alapítója volt, s munkássága nagy hatást gyakorolt a magyar avantgárd törekvésekre. Több képe külföldi múzeumban található.
Mint mondta, Vaszary János azok közé tartozott a magyar képzőművészetben, akik alkotásaikban folyamatosan keresik azt a képi nyelvet, amely az adott kor lenyomata, ezért fedezhető fel sok, de hiteles stílusváltás a életművükben.
A kurátor szerint miután elszakadt a naturalista ábrázolásmódtól, képi nyelvezete az 1920–1930-as években a modern művészetnek, az absztrakt expresszionizmusnak az előképeként értékelhető. Vaszary János munkáira jellemző, hogy kevéssel is sokat mondanak. Komoly témákkal is foglalkozik a művész, de nem mond le az élet élvezetéről: élvezi a szép nőket, a virágot, a kertet, a természetet, az utazásokat, a művészettörténet nagy korszakait – tette hozzá. A kiváló művész mestere volt többek között Barcsaynak, Vajda Lajosnak, Anna Margitnak és Gyarmathy Tihamérnak is.
Ő maga Pesten, Münchenben, majd a párizsi Julian Akadémián tanult. Az első világháború idején haditudósítóként megrázó erejű, dokumentatív művekben ábrázolta a katonák megpróbáltatásait. Publikált szakcikkeket, és tanított a főiskolán is, az állásából való eltávolítása után haláláig magániskolában oktatott. Vaszary János a Képzőművészek Új Társaságának tagja, és az Új Művészek Egyesületének alapítója volt, s munkássága nagy hatást gyakorolt a magyar avantgárd törekvésekre. Több képe külföldi múzeumban található.
