A legfrissebb adatok szerint már nyolcmillió forintnyi nettó pénzügyi vagyona van egy átlagos magyar háztartásnak. A helyzet azért nem ennyire fényes, ezen összegben ugyanis szerepelnek olyan tételek is, amelyek csupán virtuálisan léteznek.
Meglepő fordulat állt be a családok pénzügyi helyzetében: három év után először csökkent a háztartások készpénzállománya – közölte a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első negyedéves adatai alapján. Ám a vizsgált időszakban még így is hatalmas mennyiségű, 3695,2 milliárd forintnyi készpénz volt a banki ügyfeleknél. A lakosság egyre vagyonosabb, miközben a háztartások tartozása kilenc éve nem volt ilyen alacsony.
A nettó pénzügyi vagyon harmincháromezer milliárd forint fölé emelkedett, tehát egy átlagos családnak, a jegybanki statisztikák szerint, már nyolcmillió forintja van a hitelein felül, és ebbe nem számítanak bele az ingatlanok. De ez az információ némi korrekcióra szorul. Az MNB adatai szerint például beleszámít a háztartások vagyonába az államosított magán-nyugdíjpénztári tulajdon nagy része is, ami már régen nincs meg. Van még a lakosságnak több mint ötszázmilliárd forintnyi nettó munkabér-követelése és 575 milliárd forintnyi adó- és járulékkövetelése is, vagyis a meg nem kapott fizetések is beleszámítanak a vagyonba. Emellett 10 360 milliárd forint értékben van a lakosságnak különféle, nem tőzsdei cégekben részesedése. Ha ezeket a tételeket nem számoljuk, körülbelül csak 4,5 millió forint marad háztartásokként. A készpénzt a lakosság nagyrészt állampapírokra költötte. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok volumene ugyanis március végére meghaladta a 4024 milliárd forintot, aminek a 87 százalék állampapír volt.
A bankbetétek állománya 7660 milliárd forintra csökkent az év első három hónapjában. Több ügyfél dönt úgy, hogy forint helyett inkább valamilyen devizában tarja a pénzét a bankban, a devizabetétek nagysága emiatt ezermilliárd forint fölött stabilizálódott. Tőzsdei részvényekben a háztartásoknak nagyjából ötszázmilliárd forintjuk van, ezek több mint egyharmada már külföldi kézben van.
A nettó pénzügyi vagyon harmincháromezer milliárd forint fölé emelkedett, tehát egy átlagos családnak, a jegybanki statisztikák szerint, már nyolcmillió forintja van a hitelein felül, és ebbe nem számítanak bele az ingatlanok. De ez az információ némi korrekcióra szorul. Az MNB adatai szerint például beleszámít a háztartások vagyonába az államosított magán-nyugdíjpénztári tulajdon nagy része is, ami már régen nincs meg. Van még a lakosságnak több mint ötszázmilliárd forintnyi nettó munkabér-követelése és 575 milliárd forintnyi adó- és járulékkövetelése is, vagyis a meg nem kapott fizetések is beleszámítanak a vagyonba. Emellett 10 360 milliárd forint értékben van a lakosságnak különféle, nem tőzsdei cégekben részesedése. Ha ezeket a tételeket nem számoljuk, körülbelül csak 4,5 millió forint marad háztartásokként. A készpénzt a lakosság nagyrészt állampapírokra költötte. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok volumene ugyanis március végére meghaladta a 4024 milliárd forintot, aminek a 87 százalék állampapír volt.
A bankbetétek állománya 7660 milliárd forintra csökkent az év első három hónapjában. Több ügyfél dönt úgy, hogy forint helyett inkább valamilyen devizában tarja a pénzét a bankban, a devizabetétek nagysága emiatt ezermilliárd forint fölött stabilizálódott. Tőzsdei részvényekben a háztartásoknak nagyjából ötszázmilliárd forintjuk van, ezek több mint egyharmada már külföldi kézben van.
