Európában is kiemelkedő, ahogy a magyar lakásárak változnak. Kevés uniós ország tud lépést tartani a hazai árszint emelkedésével, több országban pedig az átlagos árak csökkenését látjuk. Szakértők szerint azonban a pozitív adat csalóka lehet.
Folyamatosan növekednek Magyarországon a lakásárak – derült ki az Eurostat legfrissebb piaci elemzéséből. A felmérés szerint hazánkban 2016 első negyedévében a lakásárak 5,6 százalékkal nőttek az előző negyedévhez és 15,2 százalékkal az előző év azonos időszakához képest. Az emelkedés nem új keletű, 2014 közepe óta tart a pozitív tendencia, és a mostani adat jócskán felülmúlja a tavaly második negyedévi, 4,4 százalékos rekordot. Számítások szerint egy lakásért átlagosan 29 százalékkal kell többet fizetni, mint a 2014 eleji mélypont idején. A magyar adatokban a használt lakások adásvétele jelentős, az unióban csak Dániában értékesítenek kevesebb újépítésű lakást az összes adásvételhez viszonyítva, mint nálunk.
A magyar statisztika Európában is kiemelkedő: az unió államainak jó részében egy-két százalék körüli a negyedéves és négy-hét százalék körüli az éves emelkedés. Kevés ország tudja a magyar adatokkal tartani a lépést, éves szinten csak Ausztria és Svédország tud tíz százalék fölötti növekedési adattal büszkélkedni. Több európai ország a lakásárak csökkenésével néz szembe, Olaszországban és Cipruson egyaránt 1,2 százalékkal csökkentek az árak éves szinten, de negyedéves viszonylatban Málta, Franciaország és Belgium is recessziót tapasztal.
„A növekedési adat százalékos, tehát csalóka lehet” – hívta fel a figyelmet Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. A szakember úgy vélte, hogy a statisztika helyes értelmezéséhez meg kell nézni azt is, hogy milyen szintről indult el az árak emelkedése 2014-ben. „Az adatok ráadásul országosak és átlagosak, a panellakások ára például olyan mélyre süllyedt 2014-ben, és azóta százalékosan olyan arányban emelkednek, amely jelentősen torzítja a statisztikát” – hangsúlyozta Rutai Gábor. Az elemző kiemelte, hogy az elmúlt évek pozitív tendenciáját több faktor okozta. A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot, amely a piacon azt okozza, hogy a befektetők betétek és alapok helyett ingatlanba teszik a pénzüket. Ezen felül sokan a válság után elhalasztották a befektetéseiket, és ezeket az elmúlt két évben realizálták. Rutai Gábor megjegyezte még, hogy az elmúlt években még jelentősebb lett az a jelenség, hogy falvakból és kisebb városokból a megyeközpontokba vagy a fővárosba költöznek a jobb munkalehetőség miatt. „Emelkednek ugyan az árak, de még nincsenek elszállva, most ott tartunk, hogy nominálisan az árak elérik 2008 első negyedévének szintjét” – tette hozzá, majd leszögezte: a tendencia alapvetően jó. „Magyarországon évente nagyjából 160-180 ezer eladott lakás lenne ideális, ehelyett a válságot követően kilencvenezer volt. Tavaly már százharmincezer fölött jártunk, az idei évre nem szeretnék jósolni, de folytatódik a trend” – mondta az elemző.
Balla Ákos, a Balla Ingatlaniroda vezetője viszont kételkedik az adatok helyességében: „Azt gondolom, hogy téves a statisztika, az 5,6 százalékos negyedéves és a tizenöt százalék fölötti éves növekedés valamilyen számítási metodika eredménye.” A szakértő beszámolt egy tényleges, húsz-harminc százalék körüli áremelkedésről a tavalyi évben, amely a fővárosra és a nagyobb városokra koncentrálódott, de erre az évre már nem bizakodó. „A tavalyi adatokban benne van az alapkamat-csökkentés, az elhalasztott befektetések is, de ezek egyszeri tényezők, az idei évre már nem lesznek kihatással.” A szakértő szerint idén az eladott lakások darabszáma és átlagára is stagnál, jövőre sem várható jelentős emelkedés. Balla Ákos szerint a kormányzati intézkedések, mint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kibővítése vagy a lakásépítési áfa csökkentése már éreztetik hatásukat, de tényleges eredményt csak évek múlva hoznak. „Érezzük a pozitív hatást, az építési hajlandóság emelkedését, de egy lakásnak két évig tart, mire a tervezőasztaltól az átvételig eljut, így legkorábban 2018-ban láthatunk majd emelkedést ezek miatt.”
Módosulnak az albérleti piaci viszonyok
Az albérletek árában is jelentős emelkedés volt az elmúlt években, a pár napra vonatkozó szobaszolgáltatások piaca (rbnb) pedig robbanásszerűen fejlődött. Rutai Gábor szerint sokan visszakoztak az rbnb-től, mivel nem találták meg benne a számításaikat: a szakértő szerint egy lakással nem, csak tíz-húsz lakással éri meg szolgáltatni. Balla Ákos szerint a jelenség átmenetileg növelte az albérletárakat, különösen Budapest belvárosában, de a piac átmeneti átrendeződése után az eddigi keresleti piac kínálati piaccá változhat.
