Újabb huszonöt újságíró kapott börtönbüntetést vélt vagy valós ellenzéki mozgalmi szerepe miatt, ami Ankara szemében maga a terrorizmus. Szakértő szerint a lakosság nem ellenzi a tisztogatásokat, amelyek húsz hónapja tartanak.
Kemény kézzel sújt le Recep Tayyip Erdogan török elnök kormánya az ellenzékinek vélt zsurnalisztákra. Isztambulban újabb huszonöt török újságírót ítéltek börtönbüntetésre csütörtökön, amiért a vád szerint valamilyen formában támogatták a 2016. júliusi puccskísérletért felelősnek kikiáltott gülenista hálózatot. Az újságírók közül huszonhárom átlagosan hat-hét év börtönbüntetést kapott, Atilla Tas és Murat Aksoy megúszták ennek a felével, Tas úgy nyilatkozott, hogy egyetlen bűne az, hogy ellenzéki volt. A Török Újságírók Egyesülete szerint összesen 149 újságírót tartanak fogva Törökország börtöneiben, s száznál is több médiaintézményt zártak be a puccskísérlet óta.
A török sajtószabadság helyzete súlyos kritikákat kap – mondta el lapunknak Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa, aki rámutatott: az AKP alatt, 2002 óta létrejött egy kormánypárti médiatúlsúly, ennek köszönhetően vagy kormányközeli vagy a kialakított rendszerbe illeszkedő, kevésbé kritikus orgánumok uralják a török médiapiacot. Léteznek ugyan kritikus felületek, újságok, ezek száma azonban nem jelentős, s az állami szabályozás is nehezíti a kritikus tartalmak terjesztését – tette hozzá Egeresi. A Freedom House szerint 2013 óta sajtószabadság szempontjából a „nem szabad” országok közé tartozó Törökországban az egyik legmagasabb a letartóztatott újságírók száma az egész világon. A kutató kiemelte, a sajtószabadság helyzetének utóbbi években bekövetkezett romlásában két tényező játszott közre: a Kurdisztáni Munkáspárt elleni harc 2015-ös kiújulása, valamint a Fethullah Gülennel összefüggésbe hozott puccskísérletet követő tisztogatások. Sok újságírót emiatt terroristapropaganda terjesztéséért tartóztattak le, miközben az egész Gülen-mozgalomhoz tartozó médiát (tv-csatornákat, újságokat) felszámolták – mondta. Noha ezt sokan kritizálják, a terrorizmus ellenes harc alapvetően legitimálja a lakosság szemében a kemény fellépést – tette hozzá.
Törökországban a társadalom többi részében is folytatódtak a tisztogatások. Pénteken újabb 176 „gülenista” ellen adtak ki elfogatóparancsot a hatóságok, közülük 92-en volt tanárok. Ők tovább gyarapították annak a 159 ezer embernek a tömegét, akiket a kormány őrizetbe vett a puccs óta eltelt húsz hónapban.
A török sajtószabadság helyzete súlyos kritikákat kap – mondta el lapunknak Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa, aki rámutatott: az AKP alatt, 2002 óta létrejött egy kormánypárti médiatúlsúly, ennek köszönhetően vagy kormányközeli vagy a kialakított rendszerbe illeszkedő, kevésbé kritikus orgánumok uralják a török médiapiacot. Léteznek ugyan kritikus felületek, újságok, ezek száma azonban nem jelentős, s az állami szabályozás is nehezíti a kritikus tartalmak terjesztését – tette hozzá Egeresi. A Freedom House szerint 2013 óta sajtószabadság szempontjából a „nem szabad” országok közé tartozó Törökországban az egyik legmagasabb a letartóztatott újságírók száma az egész világon. A kutató kiemelte, a sajtószabadság helyzetének utóbbi években bekövetkezett romlásában két tényező játszott közre: a Kurdisztáni Munkáspárt elleni harc 2015-ös kiújulása, valamint a Fethullah Gülennel összefüggésbe hozott puccskísérletet követő tisztogatások. Sok újságírót emiatt terroristapropaganda terjesztéséért tartóztattak le, miközben az egész Gülen-mozgalomhoz tartozó médiát (tv-csatornákat, újságokat) felszámolták – mondta. Noha ezt sokan kritizálják, a terrorizmus ellenes harc alapvetően legitimálja a lakosság szemében a kemény fellépést – tette hozzá.
Törökországban a társadalom többi részében is folytatódtak a tisztogatások. Pénteken újabb 176 „gülenista” ellen adtak ki elfogatóparancsot a hatóságok, közülük 92-en volt tanárok. Ők tovább gyarapították annak a 159 ezer embernek a tömegét, akiket a kormány őrizetbe vett a puccs óta eltelt húsz hónapban.
