A régi május elsejékhez hasonlította a baloldal hét végi összejövetelét Kiszelly Zoltán politológus, aki szerint a holland nagykövetnek pedig leginkább a magyar patrióta gazdaságpolitika fáj.
A demokráciaexporthoz és az azzal járó nyomásgyakorláshoz hasonlította Gajus Scheltema budapesti holland nagykövet 168 Órában megjelent szavait Kiszelly Zoltán politológus. Ez az Egyesült Államokban Donald Trump hatalomra kerülése óta nem divat, de úgy látszik, Európában némelyek még követik azt a szokást, hogy nagykövetként véleményezik azt az országot, ahol szolgálatot teljesítenek – jegyezte meg. Amit Scheltema egyébként korrupciónak nevez az interjúban, az patrióta gazdaságpolitika, és nyilván az fáj a holland nagykövetnek, hogy ennek hazája cégei is „áldozatul esnek” – mondta Kiszelly.
A barcelonai terrortámadás kapcsán a politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a terroristák a jelek szerint a Földközi-tenger turisták által kedvelt területeit vették célba, ami azért veszélyes, mert Törökország, Egyiptom, Tunézia helyett egyre többen választják ezeket a városokat. Az Iszlám Állam visszaszorulóban, ezért ilyen támadásokkal ad életjelet magáról. Kiszelly fapados terrorizmusnak nevezte az ilyen akciókat, amelyekhez nem kell sok pénz, elég akár egy furgon is.
A német választási kampányról elmondta: egy terrortámadás után az Alternatíva Németország (Afd) mindig megerősödik, de ha a következő hetekben nem történik hasonló eset, és nem kerül előtérbe a migráció, akkor ez megint lecseng. Kiszelly szerint Martin Schulz, a Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje ötletbörzét csinál mostanában, minden héten bedob egy új ötletet, amit aztán nem visz végig.
A német–török viszony romlásáról az elemző elmondta: Erdogan most visszaadja a németeknek, amit tőlük kapott a tavalyi népszavazáson. A török elnök Európa felé próbál „terjeszkedni”, az itteni muszlimokat akarja megnyerni magának, így igyekszik tényezőként megjelenni az európai porondon – tette hozzá.
A belpolitikai fejleményekről szólva kiemelte: tovább tart az ötletelés a baloldalon, ugyanott tartanak mint 2013-ban, csak most még rosszabb pozícióban vannak. Botka László utóvédharcokat folytat Gyurcsány Ferenccel, a belharcnak pedig – ahogy a Závecz Research kutatása is rámutat – népszerűségvesztés a következménye. A Botka által a hét végére összehívott értelmiségi találkozót a régi május elsejei ünnepségekhez hasonlította, amikor nem az volt a fontos, hogy mi hangzott el, hanem hogy ki vett részt rajta és ki nem. Értékelése szerint a MSZP miniszterelnök-jelöltje beszéde nem tartalmazott új programelemeket, és új nevek sem kerültek elő, ami meglepetést okozhatott volna.
Kiszelly kitért az LMP-re is, amely összeállva Gémesi Ferenc pártjával próbálja biztosítani bejutását a parlamentbe. A Jobbikról az elemző elmondta: Vonának nehezére esik a bocsánatkérés, pedig a Századvég felmérése szerint szavazóik fele is elvárná ezt tőle. Magukra húzták ezt a témát, ráadásul a béruniós kampány is csak döcög, nem mozgat meg tömegeket – fogalmazott.
A barcelonai terrortámadás kapcsán a politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a terroristák a jelek szerint a Földközi-tenger turisták által kedvelt területeit vették célba, ami azért veszélyes, mert Törökország, Egyiptom, Tunézia helyett egyre többen választják ezeket a városokat. Az Iszlám Állam visszaszorulóban, ezért ilyen támadásokkal ad életjelet magáról. Kiszelly fapados terrorizmusnak nevezte az ilyen akciókat, amelyekhez nem kell sok pénz, elég akár egy furgon is.
A német választási kampányról elmondta: egy terrortámadás után az Alternatíva Németország (Afd) mindig megerősödik, de ha a következő hetekben nem történik hasonló eset, és nem kerül előtérbe a migráció, akkor ez megint lecseng. Kiszelly szerint Martin Schulz, a Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje ötletbörzét csinál mostanában, minden héten bedob egy új ötletet, amit aztán nem visz végig.
A német–török viszony romlásáról az elemző elmondta: Erdogan most visszaadja a németeknek, amit tőlük kapott a tavalyi népszavazáson. A török elnök Európa felé próbál „terjeszkedni”, az itteni muszlimokat akarja megnyerni magának, így igyekszik tényezőként megjelenni az európai porondon – tette hozzá.
A belpolitikai fejleményekről szólva kiemelte: tovább tart az ötletelés a baloldalon, ugyanott tartanak mint 2013-ban, csak most még rosszabb pozícióban vannak. Botka László utóvédharcokat folytat Gyurcsány Ferenccel, a belharcnak pedig – ahogy a Závecz Research kutatása is rámutat – népszerűségvesztés a következménye. A Botka által a hét végére összehívott értelmiségi találkozót a régi május elsejei ünnepségekhez hasonlította, amikor nem az volt a fontos, hogy mi hangzott el, hanem hogy ki vett részt rajta és ki nem. Értékelése szerint a MSZP miniszterelnök-jelöltje beszéde nem tartalmazott új programelemeket, és új nevek sem kerültek elő, ami meglepetést okozhatott volna.
Kiszelly kitért az LMP-re is, amely összeállva Gémesi Ferenc pártjával próbálja biztosítani bejutását a parlamentbe. A Jobbikról az elemző elmondta: Vonának nehezére esik a bocsánatkérés, pedig a Századvég felmérése szerint szavazóik fele is elvárná ezt tőle. Magukra húzták ezt a témát, ráadásul a béruniós kampány is csak döcög, nem mozgat meg tömegeket – fogalmazott.
