További fejlesztésekre vonatkozó tervei is vannak a mátraverebély-szentkúti kegyhely új igazgatójának. Orosz Lóránt egyebek mellett a családbarát környezet kialakítását jelölte meg célkitűzésként.
Tizenegy éve nyilvánították nemzeti kegyhellyé a mátraverebély-szentkúti bazilikát, amelynek főbúcsúja számos magyarországi templomhoz hasonlóan Nagyboldogasszony ünnepe, vagyis augusztus 15. Az immár a ferences rendhez kötődő kegyhely története az Árpád-korba nyúlik vissza: a hagyomány szerint Szent László lova patkója nyomán forrás fakadt itt, majd a 13. században, egy Szűzanya-jelenést követően a forrásnál csodás gyógyulás történt. Noha a zarándokok sokasága miatt már 1210-ben templomot építettek Mátraverebély faluban, az első szentkúti kőtemplom csak 1705-ben épült fel. A kegyhely gondozását előbb a ciszterciek, majd a török kortól kezdve részben a ferencesek látták el, akiknek végleges letelepedésére a 19. században került sor. Az 1950-es években a kommunista diktatúra kisajátította az épületet, és a kolostort szociális otthonná alakította át, s a ferencesek csak 1989-ben térhettek ide vissza.
A ferences rendi és egyházi elöljárók döntése nyomán Orosz Lóránt kánonjogász lett a kegyhely igazgatója és házfőnöke. Terveiről szólva az Új Embernek nyilatkozva úgy fogalmazott, ferences közösségként, csapatmunkában látják el a kegyhely szolgálatát. „A mi feladatunk megteremteni mindazon feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek részesüljenek azokban az élményekben, amelyekért idejönnek, hogy ünnep legyen számukra a búcsúkon való részvétel, a gyónás, a lelkigyakorlat. Ezek mellett ott van még a vendéglátás is, amely az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A biztató eredmények mellett is sok még a tennivaló ezen a területen. Vannak újabb elképzelések is a kegyhely fejlesztésére” – magyarázta.
A fejlesztések között említette a családbarát környezet kialakítását, hiszen a kisgyermekkel érkező zarándok családok számára fontos, hogy legyenek padok, tűzrakóhelyek, valamint minél több olyan apartman, ahová el tudnak vonulni a gyerekeikkel. Ezek mellett nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a tájépítészetre is: fásítással növelnék az árnyékos szabadtéri területeket. Az elmúlt években történt fejlesztésekről szólva kiemelte, egy szép helyszín elősegítheti a látogatók lelki elmélyülését.
Évente közel kétszázezer hívő zarándokol Szentkútra, ez a látogatói létszám azonban nem egy alkalommal tapasztalható, hiszen Mátraverebélyen a nyár folyamán több kisebb-nagyobb búcsút is ünnepelnek. Ezek közül kiemelkedik a Nagyboldogasszony-napi főbúcsú, ám fontos az úgynevezett „cigánybúcsú” is. Az elmúlt években Kálmán Peregrin atya ment közéjük beszélgetni, a vajdájukkal is találkozott.
Az egyre nagyobb szabású liturgikus programok mellett Orosz Lóránt fontosnak tartja az eredeti célkitűzést, a lelkiség erősítését. „Az elsődleges célunk az, hogy aki eltölt nálunk néhány órát vagy napot, az Istennel, saját magával és embertársaival kiengesztelődve távozzon tőlünk, jobb ember tudjon lenni, kicsit türelmesebb, megbocsátóbb” – fogalmazott. Hozzátette, ehhez képest másodlagos, hogy a kegyhelynek bevétele is származik a látogatókból, össze sem hasonlítható az adományokból, valamint az üzleti tevékenységből befolyt összegek mértéke, az utóbbi ugyanis csupán töredéke az előbbinek.
A kegyhely az egyik eredetlegenda révén kapcsolódik Szent László idei emlékévéhez is, a kunok elől menekülő király lovának patája nyomán fakadt forrás – szent kút – a földből. A kérdésre, miben látja a lovagkirály jelentőségét és a mához szóló üzenetét, elmondta, Szent László itteni legendája arra emlékeztet, hogy gyermekkorától kezdve élő kapcsolatban állt Istennel. „Felnőve a katolikus hitért küzdött bátor, rettenthetetlen lovagkirályként, védelmezte a gyengéket, a szegényeket, és mindig szem előtt tartotta az igazságot. Ezekre a lovagi erényekre napjainkban is nagy szükségünk lenne” – tette hozzá.
Adományok az üldözötteknek
Huszonhétmillió forint gyűlt össze eddig az üldözött közel-keleti keresztények javára, otthonaik újjáépítésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által szervezett online gyűjtésen – közölte Veres András, a testület elnöke az M1-en. Kifejtette, bár kevesebben adakoztak, mint a korábbi, templomi gyűjtésen, az összeg, „úgy tűnik, lényegesen nagyobb”. A győri megyés püspök bízik abban, hogy bár tanévkezdés közeledik, sokan érzik, hogy vannak szegényebb emberek, és szükséges segíteni, hogy legyen hol lakniuk. A gyűjtés augusztus végéig tart – erősítette meg a főpásztor. (KD)
