Az osztrák-magyar határ mellett megrendezett Nova Rock fesztivál évek óta megbízhatóan nagy neveket hoz Magyarország közelébe, a tavalyi Red Hot Chili Peppers-koncert után idén a koncertsorozat a System of a Downnal, a Slayerrel és a Linkin Parkkal folytatja a sort - nem is beszélve a Blink 182-ről, a Mastodonról vagy akár a Green Dayről.
A második nap csillaga vitathatatlanul a Slayer volt, a kissé fényét vesztett In Flames után öröm volt látni, hogy a bay area thrash mestereiben még így, nyugdíjaskorhoz araszolgatva is van még élet. Maga a fesztivál kinn van a pusztán - olyannyira, hogy se fát, se települést nem találni a szűkebb értelemben vett környéken, csak rengeteg sátrat és jópár szélerőművet - ami egyben emlékeztet a fesztivál egy fontos üzenetére: a környezettudatosságra.
A szervezés apróbb bakijaitól eltekintve pazar: néhány nap alatt egy valódi fesztiválváros nőtt ki a földből, a koncertek után pedig meg sem lehetne mondani, hol zajlott az esemény - úgy hallom, az utolsó sörösdobozig összeszedik a szemetet, ha vége a bulinak.
A Nova Rock nem dicsekedhet természeti csodákkal, különleges látnivalókkal, csak azzal, ami: a rockzene ünnepe a pusztán, ahol nem a multikon és a szponzorokon múlik, hogy jól érzik-e magukat az emberek, csak a zenén, és azon, hogy hogyan bánnak egymással - vendégszeretet és barátságosság tekintetében pedig aligha találhatnánk jobb helyet: a minden második lépésnél felállított sörsátrakban még akkor is szívesen várják az embert pár jó szóval és egy doboz hideg sörrel, ha csak az időt próbálja megtudakolni.
Mert hát a Nova Rock ideje alatt nincs más a Miklóshalma környéki pusztán, mint - pusztán a rock.
