Júliusban az ipari termelés volumene 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,9 százalékkal emelkedett - jelentette első becslése alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 2,0 százalékkal csökkent.
Az év első hét hónapjában 3,9 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Az adatok ismertetésekor Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője elmondta: a növekedéshez részben hozzájárult, hogy idén júliusban eggyel több munkanap volt, mint tavaly.
Kiemelte: az elektronikai iparban jelentős, az élelmiszeriparban átlag körüli volt a növekedés, a járműgyártásban ugyanakkor közepes mértékben csökkent a termelés az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipari alágazatok többségében jelentősen nőtt a termelés a bázishoz viszonyítva. Az előző hónaphoz képest mért csökkenés a karbantartások miatti leállásokhoz köthető - jelezte.
Az ipari termelés júliusi részletes adatait szeptember 12-én közli a KSH második becslésében.
PM-helyettes államtitkár: a magyar gazdaság gyorsabban nő az uniós átlagnál
A GDP második negyedévi várakozások feletti emelkedése több mint kétszerese az Európai Unió (EU) 2,2 százalékos növekedési átlagának, sőt jobb a másik három visegrádi ország adatánál is - mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva. A helyettes államtitkár kiemelte: a jó eredmény az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhető.
Rámutatott, hogy a kedvező adatok hátterében elsősorban a szolgáltatások növekedése és bővülése áll. A turizmus, vendéglátás mellett például jelentősen nőttek a kultúrára, szórakozásra fordított összegek, valamint a pénzügyi szolgáltatások esetében is jelentős növekedést mértek. Hosszú évek után a hitelnyújtás újra élénkül, ami meglátszik a lakásépítéseken és -vásárlásokon, de a gépkocsieladásokon is - tette hozzá.
Balogh László kitért arra is, hogy az adatok egy stabil, nagy fogyasztóképességekkel rendelkező ország benyomását keltik, ahová a kedvező környezet miatt érdemes beruházásokat hozni.
ITM: Az ipari termelés júliusi növekedése megfelel a várakozásnak
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn tette közzé, hogy első becslése alapján júliusban az ipari termelés volumene 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 3,9 százalékkal emelkedett.
Pomázi Gyula kiemelte: a KSH szerdán hozta nyilvánosságra második becslése alapján, hogy 4,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, amiből az ipar hozzájárulása 0,8 százalékpont volt. A GDP hajtóereje a kereskedelem és az építőipar volt, ugyanakkor a feldolgozóipar is jelentősen hozzájárult a kedvező adatokhoz.
Hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján a járműgyártás mellett további ágazatokban is növekedés várható, húzóerővel bír a gumigyártás, a vegyipar, a gyógyszergyártás és az egészségiparhoz kötődő ágazatok.
Rámutatott, dinamikáját tekintve a magyar ipar kiegyensúlyozott. E mögött az erős bizalmi és konjunktúraindex áll, még az európai, illetve amerikai védővámok kapcsán felmerülő problémák ellenére is.
Hangsúlyozta: a kormány adó- és bérmegállapodásai hajtóerőt biztosítanak az iparágaknak a fejlődéshez.
A helyettes államtitkár szerint a jelenlegi adatok - a megrendelés-állományok, az export, a belföldi kereslet - alapján a növekedési dinamika tartható lesz idén.
Elemzők: Az autógyári leállások miatt maradt el a júliusi ipari termelés a várakozásoktól
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott első becslése szerint júliusban az ipari termelés volumene 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 3,9 százalékkal emelkedett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ipari termelés naptárhatástól megtisztított 3,9 százalékos éves összevetésű növekedése jócskán elmaradt a 8 százalékos piaci konszenzustól, így a kiskereskedelmi adat után újabb negatív meglepetés jött a harmadik negyedéves gazdasági teljesítményt illetően. A kiskereskedelem és az ipar teljesítménye között, a másik párhuzam, hogy mindkét területen három egymást követő hónapban is csökkent a 2015-ös fix bázisú index. Az ING vezető elemzője ebből arra következtet, hogy a magyar gazdaság vélhetően túl van a jelenlegi növekedési ciklusának csúcspontján.
Az ipar júliusi gyenge teljesítményéért egyértelműen az autógyártás a felelős, ahol csökkent a termelés feltehetően az új szabadságolási minta miatt. Míg korábban jellemzően csak augusztusban voltak a leállások, a tavalyi évtől kezdődően már elnyújtottabb, szakaszosabb a leállási periódus, így a gyenge júniust egy még gyengébb július követi, de az augusztusi teljesítményben korrekció következik.
Augusztusban, tekintettel a szezonalitásra és arra, hogy az Audi beindította az elektromos motorok gyártását, némi javulást vár az ING Bank elemző részlege, ugyanakkor nagy kérdés, hogy a VW-csoport hiányzó típusengedélyei miatt csökkentett termelési kapacitás ezt milyen mértékben ellensúlyozza majd. Az idei év egészében azonban továbbra is 4 százalékos éves átlagos növekedést várnak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének szintén az tűnt föl, hogy a várakozásoknál lényegesen lassabban nőtt az ipari termelés júliusban az egy évvel ezelőttihez képest. A vártnál gyengébb teljesítményt feltehetően az egyik hazai autógyárnál tartott nyári leállások és karbantartások okozhatták. Az ipar kilátásai azonban továbbra is kedvezőek, így a nyári leállásokat követően a következő hónapokban visszatérhet az erőteljesebb növekedés részben új autómodellek gyártása, új kapacitások üzembe helyezése miatt, részben pedig a tavalyi második félévi gyenge bázis hatására.
Idén összességében 4,8 százalékra lassulhat az ipari termelés naptárhatással kiigazított növekedése a tavalyi 5,3 százalékról, míg a nyers növekedés 4,4 százalékra lassulhat az előző évi 4,6 százalékról. Jövőre gyorsabb növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői az új modellek gyártásának fokozatos felfutása miatt. Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások - tette hozzá Suppan Gergely.
