Tavaly decemberben az ipari termelés 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 5,7 százalékkal nőtt, a tavalyi év egészében az ipari kibocsátás 3,6 százalékkal volt nagyobb az előző évinél - erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az iparon belül 93 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,0 százalékkal emelkedett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 3,6 százalékkal nőtt, nagyrészt az előző évinél hidegebb időjárás hatására, mivel a tavaly decemberi átlagos középhőmérséklet 1,4 Celsius fokkal alacsonyabb volt a 2017. decemberinél.
A feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása tavaly decemberben 9,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de ezzel is hajszállal (0,1 százalékkal) elmaradt az előző évitől, amikor 1,8 százalékkal növelte termelését. A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 17,9 százalékkal nőtt éves összevetésben a múlt év utolsó hónapjában és 6,8 százalékos növekedést ért el az egész évben, a 2017-es 8,7 százalékot követően. A feldolgozóipari termelésből mintegy 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása decemberben 3,0 százalékkal, 2018-ban 4,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Decemberben az ipar belföldi értékesítése 7,2 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos hónapjában és ugyanúgy, 10,6 százalékkal nőtt az egész évben is a 2017-es 2,9 százalék után. A járműgyártás belföldi eladásai változatlan áron számolva decemberben 3,0, a múlt évben 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg 2017-ben 8,8 százalékos volt az emelkedés. A számítógép, elektronikai, optikai termék belföldi értékesítési volumene az év utolsó hónapjában 30,9 százalékos kiugró növekedést mutatott, de ezzel együtt is 4,0 százalékkal elmaradt az előző évitől. Az élelmiszeripar 4,7 százalékkal adott el több terméket decemberben, ami elmaradt az egész éves 6,2 százalékos átlagtól.
Az ipari export volumene decemberben 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari export decemberben 3,1, 2018-ban viszont mindössze 0,9 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbi 4,4 százaléktól messze elmaradva. A feldolgozóipari export értékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,2 százalékkal nőtt az előző év decemberével összevetve, de az év hét hónapjában elszenvedett csökkenés miatt 2,2 százalékkal elmaradt az előző évi exportmennyiségtől. A feldolgozóipari export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás kivitele 12,9 százalékkal nőtt decemberben, amivel 6,6 százalékra növelte éves exportnövekedését. Az élelmiszeripar decemberben 1,6, 2018-ban 2,6 százalékkal növelte kivitelét. A gyógyszerkivitel augusztus óta csökken éves összehasonlításban, a decemberi 12,6 százalékos visszaeséssel együtt 3,0 százalékkal maradt el tavaly az előző évi exportvolumenétől. A vegyipari export szeptember óta nem tudta elérni egy évvel korábbi exportját, decemberben 6,8 százalékkal csökkent az export, de ezzel együtt is 5,4 százalékkal többet exportált a múlt évben, mint 2017-ben. A villamosgépekből 8,7 százalékkal többet, gépipari termékekből és berendezésekből 7,9 százalékkal kevesebbet exportált Magyarország, mint 2017-ben.
A megfigyelt ágazatok összes rendelésállománya a múlt év végén 7,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit kizárólag az exportrendelések 8,2 százalékos, ezen belül a járműipari rendelések 8,0, a számítástechnikai eszközök iránti rendelések 29,8, és a vegyipari termékek iránti külpiaci kereslet 29,6 százalékos növekedése eredményeként. A belföldi megrendelések az év végén 7,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, de a járműipar rendelésállománya 18,8 százalékkal emelkedett.
Elemzők: az építőipar érdemben hozzájárult a tavalyi GDP-növekedéshez
Horváth András, a Takarékbank elemzője az építőipar tavalyi teljesítményét robosztusnak nevezte, amivel érdemben hozzá tudott járulni a GDP növekedéséhez a kis súlya ellenére is. A kibocsátás bővülése megfelel a várakozásaiknak, míg idén 16 százalékot elérő növekedést várnak az ágazatban, az erősebb bázis miatt.
Kifejtette: idén az újlakás átadási hullám fogja húzni az építőipart, legalább 25 ezer lakás átadására számít. Emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben, számottevően növelve a jelenlegi 3,6 millió négyzetméteres állományt. Jelezte ugyanakkor: a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll. A lezajlott létszámbővülés jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami egyelőre tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. Horváth András további béremelkedésre és fehéredésre számít az ágazatban a következő években a munkaerőhiány és a hatékonyság fokozódásával párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő fokozatosan visszaáramlik a gazdaságba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a 2018-as év jól sikerült az építőiparnak. Az ágazat bővülésének mértéke szerinte meglepte az elemzőket. "Ez volt az év meglepetése" - fogalmazott, hozzátéve: ezzel a növekedéssel az építőipar erősen hozzá fog tenni a GDP-növekedéshez. A szolgáltatások mellett - az ipar helyett - 2018-ban az építőipar lesz a második legfontosabb növekedési tényező, egy százalékpont körüli mértékkel. Az építőipar 5 százalék körüli súlyához mérten ez erős hozzájárulást jelent - fejtette ki. A vezető elemző szerint ez a lendület nem feltétlenül tartható hosszú távon, mivel egyebek mellett a kedvezményes áfa hatása ki fog futni. Idén az építőipar növekedése lassulhat, azonban marad a kétszámjegyű növekedés, ami az elemző szerint 10-15 százalék körül lehet idén. Az építőipar minden területe bővülni tudott, az ipari épületek építése jelentősen felpörgette az építőipart a kapacitásbővítő beruházásokon keresztül. Az uniós források 2019-ben is képesek lesznek emelni az egyéb építmények építését, és növelni az infrastrukturális beruházásokat, 2020-ra azonban kifuthatnak a jelentősebb projektek, a kormány szándékainak megfelelően - mondta. A növekedés lassulására utal Virovácz Péter szerint az is, hogy december végén az építőipari vállalkozások szerződésállománya közel 8 százalékkal elmaradt az előző évitől.
