Nőtt az ipari termelés

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,5 százalékkal nőtt januárban az előző hónaphoz képest.

A meghatározó súlyú ágazatok közül jelentősen bővült az élelmiszeripar, főként a húsvétra készülő húsipar húzta - mondta az adatok ismertetésekor Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője. A járműgyártás és az elektronikai ipar átlag körül nőtt januárban.

A közepes súlyú ágazatok közül a fémalapanyag és fémfeldolgozás, az építőanyagipar és a gyógyszergyártás nőtt átlag fölötti mértékben - ismertette.

A kiigazítatlan adatokat vizsgálva legutóbb tavaly októberben volt nagyobb az ipari termelés éves bővülése, mint idén januárban. Összesen négy olyan hónap volt a múlt évben, amikor nagyobb volt az éves növekedés az idén januári 6,9 százaléknál.

A munkanappal kiigazított adatok szerint szintén tavaly októberben volt nagyobb legutóbb az éves bővülés, és öt olyan hónap volt tavaly, amikor az emelkedés meghaladta az idén januári 6,7 százalékot.

Rendkívül jó teljesítményt tükröz az ipari termelés januári emelkedése, amiben a feldolgozóiparnak kiemelkedő szerepe van - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára szerdán reggel az M1 aktuális csatornán.

Pomázi Gyula a húzóágazatok közé sorolta a járműipart, a fémipart, a gépipart, az elektronikát, a gumiipart, vagy az élelmiszeripari-, orvostechnikai termékek gyártását. Hozzátette: az ipari beszállítói értékláncok fejlődése várható a következő időszakban, ami elősegíti az ipari termelés növekedését az egyes ágazatokban. Példaként említette az építőipart, és a hozzá kötődő építőanyag-ipar, vagy a betonacél gyártásának fejlődését.

Az adatok mögött látható az is, hogy elindult a beruházási kedv élénkülése az uniós forrásokhoz kapcsolódóan, vagy a kiemelt állami beruházásokra épülve - jelezte. Az idei évre a húzóágazatokban öt százalék körüli bővülésre számítanak, amit a januári adat előrevetít - mondta Pomázi Gyula.

Az ipari termelés várakozáson felüli januári növekedése, a hasonló kedvező kiskereskedelmi adattal együtt erős évkezdetet jelez és biztató az első negyedévi GDP-növekedés szempontjából - így értékelték a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatait szerdán az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában emlékeztetett, a naptárhatástól megtisztított éves adat 2015 után a legjobb évkezdetet mutatta, amivel felülmúlta az 5,4 százalékos piaci várakozásokat és az ING optimistának tekinthető előrejelzését is. Várakozásuk szerint hosszabb távon az autógyártás és az elektronikai ipar nyújthat majd erős teljesítményt, amivel megalapozza az idei évre várt átlagosan 8 százalék körüli ipari növekedést. A kiskereskedelem után az ipar is pozitív meglepetést okozott januárban, erősödéssel kezdte az évet, ami reménykeltő az első negyedéves GDP-növekedés szempontjából. Ha továbbra is folytatódik a kellemes meglepetések sora, akár ismét 4 százalék felett teljesíthet a magyar gazdaság a január-márciusi időszakban - összegezte az ING vezető elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arról számolt be, hogy a tavalyihoz képest élénkülő ipari termelésre számítanak a Takarékbank elemzői, amit az elmúlt hónapokban előrejeleztek az évtizedes és történelmi csúcsokat döntögető magyar, német és európai ipari bizalmi és beszerzésimenedzser-indexek. Az ipari termelés idei gyorsulását az év során üzembe lépő új feldolgozóipari, különösen járműgyártási kapacitások is támogathatnak. A Takarékbank prognózisa szerint idén összességében 7,5 százalékra gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalékosról, ami jelentősen hozzájárulhat a GDP növekedési ütemének idei gyorsulásához, így a Takarékbank elemzői 4,5 százalékos GDP-növekedésre számítanak idén.  Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások - fűzte hozzá Suppan Gergely.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a múlt év során változékonyan teljesített a magyar ipar. A kilátások viszont kedvezőek, mert viszonylag széles bázison alapul a növekedés, azaz sok alágazat járul hozzá a növekedéshez. Optimizmusra adnak okot a tervezett járműipari kapacitások és az, hogy több gyárberuházásért is versenyben van Magyarország, például egy kínai akkumulátorgyár letelepedése is elképzelhető. Ezek a gyártókapacitások fokozatosan jelennek majd meg az ipar teljesítményében. Várhatóan már az idén is adnak egy kis többletet, de inkább 2019-ben lökhetnek nagyobbat az ipar teljesítményén.

Németh Dávid figyelmeztetett: a növekedéshez a nemzetközi konjunktúra folytatódása is szükséges. Magyarország szempontjából kockázatot jelenthet például a Donald Trump által belengetett importvám az európai autókra. Ez a német márkákat érzékenyen érintheti, ezen keresztül pedig az Audi és a Mercedes magyarországi gyárainak teljesítményére is hatással lehet.

Németh Dávid 2018-ban 5 százalék feletti növekedést vár a magyar ipartól. Úgy vélekedett: hosszabb távon ahhoz, hogy a magyar gazdaság és az ipar szintet lépjen, arra lenne szükség, hogy a gyártásba kerülő termékek fejlesztése is itt történjen. Ez ugyanis javítana a hozzáadott értéken és nagyobb mértékben fejlődhetne a gazdaság.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének is pozitív meglepetést okoztak a januári ipari kibocsátásról szerdán megjelent adatok. A kilátások továbbra is kedvezőek, hiszen magas szinten állnak az üzleti bizalmi indexek, miközben jó hírek érkeznek a főbb exportpiacok konjunktúrájának alakulásáról is - írta az elemző. Hozzátette: ez stabil ipari teljesítményt sugall az elkövetkező időszakra. Az idei évben így gyorsulhat a kibocsátás növekedésének üteme, s az év egészében az ipari teljesítmény növekedése valószínűsíthetően meghaladja majd az 5 százalékot. Ugyanakkor a havi adatok erős volatilitása megmarad, ami azt jelenti, hogy továbbra is érdemesebb lehet inkább a negyedéves tendenciákra figyelni.