Vasárnap – magyar idő szerint éppen délben – tartják a dublini Convention Centre-ben a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság sorsolását. Az Eb-nek 12 ország 12 városa ad otthont, köztük Budapest is.
Különleges lesz a futball-kontinensbajnokságok történetében a 2020-as. Ez lesz az első „páneurópai” döntő, azaz az első alkalom, hogy a torna végjátékát nem egy országban rendezik. Az UEFA még a korábbi elnök, Michel Platini regnálása alatt döntött az első torna hatvanadik évfordulójának ilyetén módon való megünneplése mellett. Ennek mi, magyarok is kedvezményezettjei lettünk, tekintve, hogy Budapest, az új Puskás Ferenc Stadionban is rendez majd három csoportmérkőzést 2020. június 16. és 24. között, valamint egy nyolcaddöntőt június 28-án. Abban, hogy mekkora esélyünk lesz e három, vagy esetleg négy mérkőzésen a magyar csapatot itthon látni, meghatározó a vasárnapi Eb-sorsolás.
A Nemzetek Ligája kiírásával valamelyest megváltozott a kvalifikáció rendszere, a csoportharmadikoknak már nincs pótvizsga, mint például 2016 előtt. A tornára 55 válogatott nevezett, ezeket tíz csoportba osztja az UEFA. Ötbe öt, másik ötbe hat válogatott jut majd.
Az már eldőlt, hogy a Nemzetek Ligájában a legjobb négy közé jutott Anglia, Portugália, Hollandia és Svájc ötös csoportba kap besorolást, így ők jövő júniusban a Nemzetek Ligája négyesdöntőjét vívják majd, Eb-selejtezők helyett. E négy válogatott kerül majd az Eb-selejtezőkön az A–D-csoport élére, míg az első kalapba rangsorolt további hat csapat az E–J csoportokéra.
A magyar válogatott – bár az észtek bravúrja miatt közel állt ahhoz, hogy a harmadik kalapba kerüljön – a negyedik kalap első helyére került, ez utóbbinak viszont a sorsolás szempontjából nincsen jelentősége. Annak igen, hogy az azonos kalapban lévő válogatottak, természetesen, nem kerülhetnek ellenfélként össze. Mind a tíz csoportból két-két válogatott jut ki a 2020-as Eb-re, a pótvizsgát ezúttal majd a Nemzetek Ligája osztálydöntői jelentik, 2020 tavaszán. Ebben csak azok a válogatottak lesznek érintettek, akik nem jutottak addig ki a tornára – jelen állás és a papírforma alapján erre van esélye a magyar válogatottnak.
Persze, a legjobb az lenne, ha a csapat „egyenes úton” kiharcolná az Eb-részvételt. Ehhez több mint húsz éve el nem ért helyezés kellene: legutóbb ugyanis 1997 őszén, a vb-selejtezőkön végzett a magyar válogatott a selejtezőben csoportja második helyén. De akkor sem jutott ki a vb-re, a pótselejzetőn 12–1-re kikapott Jugoszláviától.
A Nemzetek Ligája kiírásával valamelyest megváltozott a kvalifikáció rendszere, a csoportharmadikoknak már nincs pótvizsga, mint például 2016 előtt. A tornára 55 válogatott nevezett, ezeket tíz csoportba osztja az UEFA. Ötbe öt, másik ötbe hat válogatott jut majd.
Az már eldőlt, hogy a Nemzetek Ligájában a legjobb négy közé jutott Anglia, Portugália, Hollandia és Svájc ötös csoportba kap besorolást, így ők jövő júniusban a Nemzetek Ligája négyesdöntőjét vívják majd, Eb-selejtezők helyett. E négy válogatott kerül majd az Eb-selejtezőkön az A–D-csoport élére, míg az első kalapba rangsorolt további hat csapat az E–J csoportokéra.
A magyar válogatott – bár az észtek bravúrja miatt közel állt ahhoz, hogy a harmadik kalapba kerüljön – a negyedik kalap első helyére került, ez utóbbinak viszont a sorsolás szempontjából nincsen jelentősége. Annak igen, hogy az azonos kalapban lévő válogatottak, természetesen, nem kerülhetnek ellenfélként össze. Mind a tíz csoportból két-két válogatott jut ki a 2020-as Eb-re, a pótvizsgát ezúttal majd a Nemzetek Ligája osztálydöntői jelentik, 2020 tavaszán. Ebben csak azok a válogatottak lesznek érintettek, akik nem jutottak addig ki a tornára – jelen állás és a papírforma alapján erre van esélye a magyar válogatottnak.
Persze, a legjobb az lenne, ha a csapat „egyenes úton” kiharcolná az Eb-részvételt. Ehhez több mint húsz éve el nem ért helyezés kellene: legutóbb ugyanis 1997 őszén, a vb-selejtezőkön végzett a magyar válogatott a selejtezőben csoportja második helyén. De akkor sem jutott ki a vb-re, a pótselejzetőn 12–1-re kikapott Jugoszláviától.
