Életének 87. évében meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, esszéíró, a nemzet művésze – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn.
Falusi Márton: Csoóri Sándor kétszeresen is újraértelmezte a népiséget
Csoóri Sándor népi szürrealizmusként számon tartott költészetével és esszéivel kétszeresen is újraértelmezte a népiség fogalmát – hangsúlyozta Falusi Márton költő és esszéíró, a Hitel szerkesztője a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.
Csoóri Sándor verseiben a saját személyes paraszti élményeit ötvözte a legmodernebb nyugat-európai szürrealista és avantgárd költői hagyományokkal, míg esszéiben majdhogynem teoretikusan, a szépíró elméleti nyelvén fogalmazta meg, mit jelent a népművészet a modern kortárs művészet számára. Megmutatta, hogy a népművészet nem csupán egyszerű parasztkultúra, hanem képes a legmodernebb ember életérzésének kifejezésére is.
"Csoóri Sándor életműve számomra egy eszméltető munkásság volt már gyerekkorom óta, költészete az elsők között gyakorolt rám nagy hatást a kortárs lírikusok közül. Később, de még mindig gimnazistaként ismerkedtem meg esszéivel. Azt hiszem irodalmi munkásságomnak két meghatározó forrása mai napig az élmény, amit Csoóri Sándor versei és esszéisztikája jelentett számomra" - fogalmazott Falusi Márton. Hozzátette: hatalmas megtiszteltetés volt, amikor az általa szerkesztett Hitelhez hívták 2006-ban.
"Ha valakinek az első főnöke a példaképe, mert én ezt mondhatom magamról, az igazán szerencsésen kezdheti pályafutását". Kiemelte: főszerkesztőjét és alapítóját is elvesztette a 80-as években indult Hitel folyóirat Csoóri Sándor halálával, akinek szemlélete, irodalmi és művészi világnézete a hosszú ideje tartó, a napi szerkesztőségi munkát megakadályozó betegsége ellenére is mindvégig meghatározta a lap arculatát. A Hitel szerkesztősége tovább folytatja azt, amit Csoóri Sándor Illyés Gyulával és másokkal közösen megkezdett, öröksége élő, eleven hagyomány marad.
Jókai Anna: Csoóri Sándor felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért
Csoóri Sándor a puha diktatúra évtizedeiben felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért határon belül és kívül egyaránt - hangsúlyozta Jókai Anna Kossuth-nagydíjas magyar írónő a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.
"A rendszerváltás eseményei az ő működése nélkül elképzelhetetlenek, mégis sok csalódás érte" – fűzte hozzá Jókai Anna. Mint fogalmazott, Csoóri Sándor "nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején".
"Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni" – jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a "magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával".
Duray Miklós: A 20. század magyar szellemi életének utolsó képviselője távozott
Csoóri Sándor azt a magyar embert személyesítette meg, amilyenek mi is szerettünk volna lenni: a holnaplátót. Halálával a magyar szellemi élet Illyés Gyulával kezdődött huszadik századi sorának utolsó képviselője távozott - mondta a kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve hétfőn Duray Miklós felvidéki közíró és politikus.
"Hátborzongva vártuk már hónapok óta a hírt, hogy Csoóri Sándor befejezi földi pályafutását. Most már szomorúan és a kilátástalanság ködében tapogatózva mondhatjuk: megszűnt a földi léte a magyar szellemi élet Illyés Gyulával kezdődött 20. századi sorának utolsó képviselőjének is" – mutatott rá Duray Miklós, aki az elhunytban pályatársat, barátot és harcostársat veszített el. Elmondta: Csoóri Sándort Pozsonyban már a rendszerváltozás előtt eszményeik élő megtestesítőjeként fogadták, "mert a nemzet szellemiekben lehetséges meglényegülésének tiszta alakja volt, egy felszabadult ember, aki köntörfalazás nélkül fejezte ki gondolatait, a kommunista rendszer erkölcsöt züllesztő és értékeket romboló handabandázása közepette is".
Duray szerint az író halála után fel kell tenni a kérdést: felépül-e egy olyan új nemzedék, amely követheti a huszadik századi nagyokat.
"Biztosan bekövetkezik, lehet, hogy első sarját már bölcsőben ringatják, talán a közelünkben. Addig azonban ne nyugodj békében, míg nem győződsz meg arról, hogy él és dolgozik a folyamatosság" – üzente elhunyt barátjának a felvidéki író, utalva Csoóri Sándor életművének egyik fő üzenetére, a Kárpát-medencében és a nemzetben gondolkodásra.
Szentmártoni János: A nemzet költőjét becsültük benne
A nemzet költőjét becsültük Csoóri Sándorban, halála óriási veszteség, és hatalmas hiányt hagy maga után – fogalmazott Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke.
Tornai József és Marsall László mellett egy nagyon meghatározó nemzedék kiemelkedő tagja volt Csoóri Sándor, aki Illyés Gyula és Németh László nyomdokain haladva a "bartóki modellt" vallotta magáénak, vagyis a nemzetben és Európában való gondolkodás szintézisét.
Csoóri Sándor a nagy társadalmi kérdésekben való megnyilatkozás fontosságát hirdető alkotók sorát gazdagította, amely Balassitól a reformkor nagyjain át Nagy Lászlóig ível. Életműve, személyes és közéleti szerepvállalása túllép a különféle szervezetek és intézmények korlátain, amelyekben tevékenykedett.
"Metaforákra épülő, egyszerre szürreális és realisztikus, lélektani és közéleti kérdéseket is boncolgató költészete nagyon sokunk számára követendő példa volt már fiatal korunkban is" – fogalmazott Szentmártoni János, aki szerint Csoóri Sándor azon költők közé tartozott, akik azt vallják, hogy a leírt szó is tett.
"A tettek embere volt, hitt a leírt szó erejében, és ezt próbálta kivetíteni az élet minden területére ahhoz, hogy kulturális és morális értelemben is egy jobb országot, egy jobb nemzetet építsen". Csoóri Sándor örökének vannak folytatói a fiatalabb nemzedék alkotói között is.
„A nemzetért élt, Erdélytől a Felvidékig képviselte a magyarság eszméjét” – mondta elhunyt barátjáról Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum alapítótagja, első elnöke.
– Milyen kapcsolat fűzte Csoóri Sándorhoz?
– Sándor nemcsak a harcostársam volt, a barátom is, nagyon nehéz most bármit is mondanom. Magam nem csupán az irodalmi munkásságát kísérhettem végig, de a közéleti tevékenységét is, amelyet a Kádár- rendszerben sok-sok vihar kísért. S persze „kitüntetett figyelem” az állampárt titkosrendőrsége és a kultúrpolitika irányítói részéről is. Még a Rákosi-érában robbant be Csoóri a költészetbe a Felröppen a madár című verseskötetével. Rendkívül érzékeny ember volt, aki senkit nem támadott, ám amit a maga kristálytiszta logikájával leírt, azt az akkori hatalom majd mindig vehemensen támadta. Az 1956-os forradalom után a szociográfiai irodalom felé fordult, ez alapozta meg hosszú évekre írói munkásságát. Bár rendkívül érzékeny lelkű ember volt, a gondolat, a logika vezette el azokhoz az esszékhez, amelyek a magyar irodalomtörténet legalább annyira értékes művei, mint a lírája, ami nevét híressé tette.
– Verseit a Kádár-korban a „sötét tónusok”, a vidéki csendéletek jellemezték leginkább, s persze a szegényekkel való mély együttérzés.
– Ez utóbbit még a hatalom is inkább elfogadta tőle. De ne feledjük, Kósa Ferenc és Sára Sándor filmjét, a Tízezer napot, amelynek egyik forgatókönyvírója Csoóri Sándor volt, s amely a parasztság helyzetét is bemutatta, 1965-ben a hatalom betiltotta. Ennek oka az volt, hogy a film egyik szereplője 1956-ot forradalomnak nevezte. Ezek az évek, küzdelmek nagyon sok keserűséggel, gyötrelmekkel jártak Sándor számára. Mégis, amikor enyhült a diktatúra, velünk együtt küzdött a népnemzeti gondolkodók között a lakiteleki találkozóért, s ott volt a Magyar Demokrata Fórum alapítói közt.
– Az imént a Kósával és Sárával együtt készített filmet említette, amely 1967-ben a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma-díjat kapott, s a kilencvenes években az alkotók a Magyar Örökség-díjat is átvehették. A rendszerváltozás szabadsága elhozta Csoóri számára az irodalmi és politikai elégtételt?
– Amit az irodalomban itthon el lehet érni, azt ő elérte, s nem csupán a számtalan díjra, a két Kossuth-díjra, a Nemzet Művésze-díjra gondolok. Csoóri a nemzetért élt, Erdélytől a Felvidékig képviselte a magyarság eszméjét, megálmodója és megvalósítója volt a Duna Televíziónak.
Bán Károly
