Miután az uniós pénzek csökkennek 2020-ra, s addigra kifut a Magyar Nemzeti Bank olcsó hiteleket garantáló programja is, alternatív finanszírozási megoldásként a Budapesti Értéktőzsde „erősítése” úgyszólván magától adódik. A BÉT másfél év alatt hetven százalékkal növelte forgalmát.
Az elmúlt másfél esztendő alatt a Budapesti Értéktőzsde hetvenszázalékos javulást tudott elérni, amely nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő – húzta alá az Echo Tv Analízis műsorában tegnap este Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, elárulván azt is: átlagosan tízmilliárd forintos értékben kereskednek naponta a parketten. Miközben egyedi, vállalati történetek is lendítenek a forgalom alakulásán, valamint a tőzsdeindex emelkedésén, addig a magyar gazdasági környezet is támogatólag hat a részvényvásárlási kedvre. Arra a kérdésre, hogy az őszi gazdaságélénkítő csomagban kitüntetett szerephez juthat-e a Budapesti Értéktőzsde, úgy válaszolt: az év eleje óta egyeztetnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal a tőzsdefejlesztési eszközökről. Intenzív tárgyalások folynak – szögezte le a vezérigazgató.
A szakember hangsúlyozta: miután az európai uniós pénzek volumene csökken 2020-ra, s addigra kifut a Magyar Nemzeti Bank finanszírozási programja is, a tőkepiaci jelenlét a magyarországi vállalatok számára valódi alternatívát jelent. Egyébként pedig a versenyképes gazdaság és a fenntartható növekedés alapja a fejlett tőkepiac, s a nemzetközi tapasztalatok szerint a fejlett országokban a tőzsdefejlesztés erőteljesebb növekedést generálhat. Végh Richárd utalt arra is, hogy a BÉT igazgatósága idén tavasszal elfogadta a Budapesti Értéktőzsde 2016–2020 közötti stratégiáját. Cél, hogy a versenyképes, sikeres hazai vállalatok legfontosabb platformjává váljon a börze, s a kapitalizációja a bruttó hazai termék (GDP) harminc százalékára növekedjen. Ez a gazdaság hosszú távú reálnövekedését évi 0,2-0,3 százalékkal emelné meg.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a műsorban kifejtette: a magyar gazdaság külső sérülékenységének csökkenése, a költségvetés pozíciója és az, hogy csak átmeneti volt a magyar gazdaság – első negyedéves – gyengélkedése, sokat lendít Magyarország megítélésén befektetői oldalról. A közgazdász kiemelte: a hazai össztermék (GDP) az idén 2,2 százalékkal bővülhet, jövőre pedig 2,7 százalékkal. (A kormány 2016-ra 2,5 százalékos gazdasági bővüléssel számol, míg a Magyar Nemzeti Bank szakértői gárdája 2,8 százalékos növekedéssel – a szerk.) Nagy kérdés, hogy a gazdaság gyorsulása meddig tart ki, Török Zoltán szerint 2018-ig egészen biztosan, hiszen kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések jönnek hamarosan. Ugyanakkor a szakértő hangsúlyozta azt is: túlzottan függ a gazdaság egy-két ágazattól, valamint az európai uniós pénzektől. A további feljavítások a hitelminősítők részéről egy-két év átlagában „benne vannak a levegőben”, sőt akár már az idén is a befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet Magyarország a Fitch Ratings mellett más nemzetközi cégnél is.
