Be kell vezetni a fenntartható kifehérítést – mondta tegnap Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, amikor az Országgyűlésnek számolt be a számvevőszék tavalyi tevékenységéről.
Indokoltak az átalakítások a kórházak, az egészségügyi intézmények gazdálkodásában – jelentette ki az MTI szerint az ÁSZ elnöke. Domokos László a számvevőszék tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló vitáját megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szervezet tavalyi ellenőrzéseivel hozzájárult a makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához, sikerült továbbá csökkenteni az ellenőrizetlen területeket, példaként az orvosi kamarákat említette. Az elnök hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014-es tevékenységét értékelő jelentésüket hamarosan nyilvánosságra hozzák, és elkezdték a jegybanki alapítványok szabályszerűségi ellenőrzésének előkészítését. A 2014-es választások kampánypénzeinek ellenőrzése kapcsán jelezte: számos szabálytalanságot tártak fel, főként az országgyűlési választáson mandátumot nem szerzett jelölőszervezetek esetében. Az elnök a gazdaság kifehérítése érdekében javasolta bevezetni a fenntartható kifehérítést, szerinte a gazdaság fehérítéséből eredő többleteket kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formájában az adózóknál kell hagyni, amelynek révén tovább fehéredhet a gazdaság.
Szakács László (MSZP) hangsúlyozta, hogy nem zárult le a közgondolkodásban a „bizniszpártok” ügye, és kifogásolta, hogy valaki a pártalapítást követően kapott támogatással nem tud elszámolni. Mint mondta, nem engedheti meg magának az ÁSZ, hogy szó nélkül hagyja annak kérdését sem, hogy lehetett-e magán brókercégeknél közpénz, ahogyan azt sem, hogy a MNB alapítványaihoz áthelyezett pénzösszeg tekintetében ne legyen törvényességi vizsgálat. A jobbikos Z. Kárpát Dániel reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a számvevőszék „őszintén feltárja” majd a jegybank alapítványainak „visszásságait”, és képes lesz vizsgálati eredményeket elérni. Párttársa, Lukács László György az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Orvosi Kamara ÁSZ-ellenőrzését értékelve azt mondta: a szaktárca az egészségügyi struktúrával van elfoglalva, miközben az egész rendszer alulfinanszírozott, a keretéből egyik szerv sem tudja ellátni minden feladatát.
Nincs lényeges probléma
Az elhangzottakra válaszul Domokos László úgy fogalmazott: ellenőrzésüknek hatalmas kört fed le, ennek igyekeznek megfelelni de a felszólaló képviselők közül sokan ezen a körön kívül eső tételeket soroltak. Az MNB alapítványai ellenőrzésének lehetőségét csak áprilisban biztosította a parlament – mondta, majd hozzátette, a tapasztalatok alapján nem tud lényeges problémákról beszámolni. Az ÁSZ elkezdte a brókercégekhez kapcsolódó befektetői tevékenység ellenőrzését, de ezek a jelentések még nem készültek el – folytatta az elnök. A kampánypénzekhez kapcsolódó jogszabályi változások rengeteg újdonságot hoztak – mondta, a parlamentbe be nem jutott, de támogatást szerző csoportok kapcsán pedig kijelentette: az ÁSZ nem kérhet számon eredményességi kritériumot, de ha a parlament eredményességi küszöbhöz köti a támogatást, akkor azt a jogszabályt is betartják
Napirenden a Quaestor
Több mint hatezer volt quaestoros juthat magasabb kártalanítási összeghez – jelentette ki tegnap Völner Pál fideszes képviselő a parlamentben. Hangsúlyozta: a kárrendezésről szóló törvény módosítása mintegy 1,36 milliárdos többletkiadást jelent. Mint mondta, a törvény célja, hogy a károsultak a befektetett tőkét úgy kapják vissza, hogy a már megszerzett hozamokat levonják a kártalanítás összegéből. Egyeseknél azonban a kárrendezési alap a realizált hozamnál többet vont le – mondta a politikus. Az eltérés oka, hogy a Quaestor befektetői nemcsak a kibocsátáskor vásároltak kötvényeket, hanem a másodlagos piacon is, azok vételárában pedig a befektető az időarányos kamatot is megfizette, amelyet még nem írtak akkor jóvá. Később viszont a teljes kamatösszeg megjelent az értékpapírszámlákon a kötvény lejártakor. Ebben az esetben viszont a jóváírt kamat nem tekinthető teljes egészében realizált hozamnak, ezért pontosítani kell a kárrendezési törvényben hozam meghatározását. Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca államtitkára is hangsúlyozta: a módosítás a „hozam” szónak kíván pontosabb megfogalmazást adni. Megjegyezte: a cél továbbra is az, hogy a befektetők a befektetett tőkéjükhöz jussanak hozzá.
A szocialisták szerint csupán kommunikációs fogás a változtatás, Szakács László kiemelte: egy villanyszámla is részletesebb, mint az az elszámolás, amit a károsultak kaptak. Bírálta továbbá, hogy a károsultakat a törvény lemondatja a jogorvoslat jogáról. A törvény faktorálást hajt végre, megveszi valamennyiért a követelést, amellyel szemben nem lehet kifogással élni – jelentette ki. Schmuck Erzsébet (LMP) hangsúlyozta: kapkodva, egy nap alatt, dilettáns módon hozták meg a kártalanításról szóló törvényt. A módosítás szerinte a „zavarosban halászókat” segíti, a kormány pedig a kárrendezési alap érdekét előbbre tartja a károsultakénál.
A kormányzat segített
Völner Pál a vádakra reagálva azt mondta, hogy a problémát a cég csődje okozta. A legnehezebben felszámolási eljárás keretében lehet hozzájutni egy követeléshez, így minden kormányzati intézkedés csak javított a befektetők helyzetén.
