Csipke, gyógyvíz, wellness, fürdőzés, tanösvény és történelmi emlékek – a teljesség igénye nélkül ezt ajánlja a dél-alföldi Kiskunhalas, amely leginkább sokszínűsége miatt lehet a turisták kedvelt utazási célpontja.
A csipkék királynője, a királynők csipkéje – a halasi csipke. A Dél-Alföld egyik legszebb kisvárosáról, Kiskunhalasról sok embernek a csipke jut először eszébe. A kézzel varrott, leheletfinomságú alkotások emberöltők óta készülnek a Csipkeház falai között. A csipke készítése roppant aprólékos és időigényes. Kizárólag kézi munkával állítható elő, alkotói hófehér, leheletfinom cérnát és szinte láthatatlan méretű tűt használnak. Készítésének titkát csak a beavatottak, a halasi csipkevarrók ismerik. A csipkevarrás egyedülálló technikája nemzedékről nemzedékre száll, s e tudással a Csipkeház kiváló népi iparművészei alkotják meg cérnából a csodát Kiskunhalason. Bár több mint száztíz éves a technika, a csipkék mégis minden évben új motívumokkal bővülnek, amelyekben a hagyomány a jelenkor értékeivel társul. A csipkéket az évszázados rajzok alapján, az eredeti motívumok felhasználásával, hatvanféle öltésmintával – ezt is csak a halasi csipkevarrók ismerik – varrják, de szívesen teljesítik az egyéni megrendeléseket is. A három, egymáson keresztbe fektetett hal 1935 óta a halasi csipke védjegye.
Az 1902-ben életre keltett halasi csipke Magyarország és bátran mondhatjuk, a nagyvilág méltó büszkesége. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 szeptemberében felkerült a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékére, így a magyar kultúra védett szellemi örökségének hivatalosan is része lett.
Uralkodók ajándéka
A halasi csipke nemcsak egy alkotás, hanem Magyarország nagykövete is a világban. Számos méltóság kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként, többek között IV. Károly és Zita királyné, Julianna holland királynő, Hitachi japán hercegnő, a libanoni és a ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné, II. Erzsébet brit uralkodó, Bush amerikai elnök felesége és a jordán királyné. Halasi csipkét adhattunk át 1996-ban II. János Pál pápának is. A Csipkemúzeum állandó kiállításán megtekinthető a múlt és jelen. A látogatóknak lehetőségük van arra, hogy a varróműhelybe belépve személyesen kísérjék figyelemmel a halasi csipkevarrás jó szemet és türelmet igénylő különleges folyamatát. A halasi csipke történetét átfogó, tíz tablóból álló, huszonnyolc csipkét tartalmazó „bőröndkiállítás” anyagával szívesen bemutatkoznak az alkotók az ország bármely pontján.
Mocsárciprusok
A város, amelyet hajdan kiterjedt vízi világ övezett, a Kiskunság legmagasabb pontján, százharminckét méteres tengerszint feletti magasságon fekszik. Az egykori bolgárkertészet öntözőgödrét szegélyező, védett mocsárciprusokat – a Duna–Tisza közi homokhátság közepén rendkívüli jelenség a faj előfordulása – Kiskunhalastól délre, az Alsóöregszőlők elnevezésű külterületen lehet fellelni. A mocsárciprus a floridai tengerparti mocsárvilág különleges, tűhullató fenyőfaja, kúp alakú léggyökerei akár másfél méter magasak is lehetnek. A tizenöt fát az 1930-as években ültették, ma mintegy húsz méter magasak, törzsátmérőjük negyven centiméter. A mocsárciprusokat közrefogó házak lakói gondosan ügyelnek a fákra, és mivel az öntözőgödör fedezi vízigényüket, a termőhely megfelelőnek mondható.
Kedvelt kirándulóhely
Kiskunhalas két legújabb helyi védett területe 2005 júniusában kapta meg ezt a címet. Mindkettő a halasi Sóstó szerves részét képezi. A Sóstó az 53-as út mellett fekszik a várostól mintegy két kilométerre. A helybeliek kedvelt kirándulóhelye, nem mellékesen azért is, mert itt található a klasszicista stílusú, híres Sóstói csárda. A tó kiépített partszakasza strandolásra is alkalmas. A helyi horgászegyesület pedig példamutató módon gondoskodik a tóról és környezetéről, valamint az állandó haltelepítésről. Napijeggyel is lehet itt horgászni. A tó partján kilátó és információs tábla van. A tó melletti parkerdő bejáratánál turulsólymos oszlop fogadja a látogatót, az erdőben pedig piknikhelyeken lehet megpihenni. A parkerdő egyben a környezeti nevelés színtere is. Számos kulturális, közösségi és társadalmi rendezvény helyszíne a Sóstó tágabb környezete. A tó az egykori vízi világot idézi, amikor még Kiskunhalast tavak mocsarak, vizenyős láposok jellemezték
A Fejeték-tanösvény az 53-as számú főútról Kiskunhalason, Soltvadkert irányából jobbra, a Hatöles úton érhető el. A természetvédelmi területet bemutató információs tábla a főúttól nyolcszázötven méterre található, innen indul tanösvény, amelyet végigjárva először a lápok titokzatos világába csöppenünk, majd a mocsáron átívelő pallósoron átkelve a vízi világ hajdani mindennapi életébe pillanthatunk be, a csíkászok, pákászok életformáját tanulmányozhatjuk.
Növényvilág tavasztól őszig
Utunkat folytatva egy újabb jellegzetes élőhely, a zsombékosok maradványa tárul a szemünk elé, majd az egykori sűrű láperdő megmaradt kis foltjához érkezünk, ahol ritka, védett fajokra lelhetünk. A kiszáradó lápréten tavasszal a különleges életmódú orchideákban gyönyörködhetünk, de nyáron és ősszel is érdemes ellátogatni a ritka, védett növényeknek otthont adó rétre. A tanösvényen tovább haladva a szárazabb rétek élővilágát tanulmányozhatjuk, majd egy nyárfaliget mellett találjuk a tanösvény utolsó állomását, ahol az odúköltő madarak mellett különös életmódú rovarok nyomait is megtalálhatjuk.
Különleges vízminőség
A 19. században készült szélmalom berendezése eredeti, a létesítmény még ma is működőképes
Kiskunhalason járva érdemes felkeresni az egész évben nyitva tartó termálfürdőt, amely fedett és nyitott úszó-, nyitott termál- és gyermekmedencékkel is rendelkezik, továbbá sport-, wellness- és gyógyszolgáltatásokkal várja a vendégeket. A helyi, negyvennyolc fokos hévíz az 1980-as években kapta meg a gyógyvízminősítést. Különleges összetételének köszönhetően jól alkalmazható reumatológiai megbetegedések kezelésére, nőgyógyászati panaszok enyhítésére, baleseti sérülések utókezelésére, műtétek utáni rehabilitációra, mozgásszervi betegségek, ideggyógyászati megbetegedések és perifériás keringési betegségek kezelésére. A fürdő szomszédságában álló kórház orvosi felügyeletet és kiváló szakmai hátteret biztosít a gyógykezelésekhez. A város emellett a kiállításairól is híres. A II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola épületében található trófeakiállításon egy vadászgyűjtemény hazai és afrikai kincsei tekinthetők meg. A 19. században épült szélmalom berendezése eredeti, a létesítmény még ma is működőképes. A Halas Galériában Munkácsy-díjas helyi festők képeit csodálhatjuk meg. A városközpontban álló Thorma János Múzeumban több kiállítás is látható. Az ásatásokon talált kincsek, a régi Halas emlékei, az éremgyűjtemény és Thorma János festőművész monumentális képei szép összefoglalását adják a helyi történelmi értékeknek.
