Mozgalmas ősz elé néz az Országgyűlés. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott őszi törvényalkotási program szerint számos gazdasági tárgyú, ezen belül több agrárkötődésű jogszabály módosítását tervezi a jogalkotó.
A parlament már tárgyalja a villamos energiáról szóló törvény módosítását. A javaslat értelmében „a kormány a villamosenergia-rendszer várható teljesítményének egyensúlyára figyelemmel, rendeletben határozza meg az adott naptári évre vonatkozóan a szélerőművek, illetve szélerőműparkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek, illetve szélerőműparkok teljesítményét”. Ez a gyakorlatban annyit tenne, hogy a testület határozza meg, mennyi szélerőmű épülhet egy évben Magyarországon. Az általános indokolás szerint az új szabályozást a szélerőművek hálózatbiztonsági szempontú hátránya indokolja.
László Tamás (Fidesz) a múlt szerdán jelezte: a kormány elsősorban az atomenergia mellett tette le a voksát, a megújuló energiának pedig fontos, de alapvetően csak kiegészítő szerepet szánnak. A szocialista Józsa István szerint a Fidesz ellene van a megújuló energiának, és a „kormánynak kedves beruházók” segítésén dolgozik, míg a jobbikos Kepli Lajos úgy látja: a cél, hogy kormányközeli beruházók tenderhez jussanak.
A szeptemberi ülésszak másik lényeges módosítása, amelyről ma is vitáznak, az e-közműrendszer kiépítéséhez kapcsolódik: a kormány törvényben szabályozná a közműrendszer hatósági ellenőrzését és a szankciórendszerének kialakítását, a szolgáltatók ugyanis eddig hiányosan teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket. A frakciók szerint a javaslat támogatható, a szocialisták kodifikációs problémákra világítottak rá, a Jobbik pedig kiemelte, hogy a bírságok összegeit nem tartalmazza a javaslat.
Uniós kötelezettségeinkkel összhangban módosításra vár a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása is, ezzel együtt pedig a jogalkotó a vállalkozások összefonódására vonatkozó rendelkezéseket is szeretné megváltoztatni. A fogyasztóvédelem területe is változások elé néz, a Digitális Jólét Program ugyanis olyan módosításokat ír elő, mint az internetes kereskedelem és az online fizetési megoldások körében a fogyasztókkal szembeni súlyos jogsértést elkövető e-kereskedelmi vállalkozások nyilvános adatbázisban történő megnevezését. Az adózás rendjéről szóló törvény is módosul, várhatóan októberben nyújtják be azt a módosítót, amelyben a Nemzetgazdasági Minisztérium az adó- és vámigazgatási eljárás hatékonyabb, átláthatóbb működésének megteremtését, valamint az adminisztrációs terhek csökkentését célozza meg.
Az atomenergiáról szóló törvény novemberi módosítása uniós jogharmozációt valósít meg, a légi közlekedésről szóló jogszabály változás pedig olyan problémákkal foglalkozik majd, mint a katonai-polgári közös felhasználású repterek szabályozása vagy az e-hivatal működéséhez szükséges módosítások átvezetése. Év végén a szakképzést is újra áttekintik, elsősorban a szakmai gyakorlat szervezésével és a vizsgáztatással összefüggő szabályokat veszik górcső alá. Szintén decemberig kell várni a közbeszerzési törvény áttekintésére, a jogalkotó szerint ugyanis a jogszabály féléves tapasztalatai alapján szükség lesz annak korrekciójára, gyakorlati szempontú pontosítására.
Az agrárium sem marad érintetlenül ősszel: már szeptemberben részletesen meghatározzák a Földet a gazdáknak! program végrehajtásából származó bevételek felhasználásának szabályait. A szőlő- és borágazattal kapcsolatos törvények technikai jellegű revízióját is megejtik, a gyümölcsös ültetvények 2017-es összeírásáról szóló törvény módosításának szükségességét viszont olyan változások adják, mint az, hogyan változik az összeírandó gyümölcsfajok köre, vagy hogy az összeírás teljes körű lesz, és nem mintavételes. A Vidékfejlesztési programmal összefüggő módosításokat még októberben átvezetik a mezőgazdasági jogszabályokon, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényt pedig gyakorlati tapasztalatok alapján tervezik módosítani.
Semjén Zsolt, az őszi jogszabályalkotási program benyújtója ugyanakkor jelezte, hogy a menetrend nem tartalmazza a nemzetközi szerződésekkel összefüggő jogalkotási feladatokat, így a kanadai–európai szabadkereskedelmi egyezmény esetleges ratifikációjával nem foglalkozik. A program a kormány előzetes elképzeléseit tartalmazza, a módosító javaslatok zöme még nem került a parlament elé. A menetrend az ülésnapok törvényalkotási tempójára, az igényekre és a körülményekre tekintettel is folyamatosan változhat. Ám abból a szempontból mindenképpen informatív, hogy a kormányzat milyen irányokban gondolkozik az őszi időszakra.
László Tamás (Fidesz) a múlt szerdán jelezte: a kormány elsősorban az atomenergia mellett tette le a voksát, a megújuló energiának pedig fontos, de alapvetően csak kiegészítő szerepet szánnak. A szocialista Józsa István szerint a Fidesz ellene van a megújuló energiának, és a „kormánynak kedves beruházók” segítésén dolgozik, míg a jobbikos Kepli Lajos úgy látja: a cél, hogy kormányközeli beruházók tenderhez jussanak.
A szeptemberi ülésszak másik lényeges módosítása, amelyről ma is vitáznak, az e-közműrendszer kiépítéséhez kapcsolódik: a kormány törvényben szabályozná a közműrendszer hatósági ellenőrzését és a szankciórendszerének kialakítását, a szolgáltatók ugyanis eddig hiányosan teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket. A frakciók szerint a javaslat támogatható, a szocialisták kodifikációs problémákra világítottak rá, a Jobbik pedig kiemelte, hogy a bírságok összegeit nem tartalmazza a javaslat.
Uniós kötelezettségeinkkel összhangban módosításra vár a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása is, ezzel együtt pedig a jogalkotó a vállalkozások összefonódására vonatkozó rendelkezéseket is szeretné megváltoztatni. A fogyasztóvédelem területe is változások elé néz, a Digitális Jólét Program ugyanis olyan módosításokat ír elő, mint az internetes kereskedelem és az online fizetési megoldások körében a fogyasztókkal szembeni súlyos jogsértést elkövető e-kereskedelmi vállalkozások nyilvános adatbázisban történő megnevezését. Az adózás rendjéről szóló törvény is módosul, várhatóan októberben nyújtják be azt a módosítót, amelyben a Nemzetgazdasági Minisztérium az adó- és vámigazgatási eljárás hatékonyabb, átláthatóbb működésének megteremtését, valamint az adminisztrációs terhek csökkentését célozza meg.
Az atomenergiáról szóló törvény novemberi módosítása uniós jogharmozációt valósít meg, a légi közlekedésről szóló jogszabály változás pedig olyan problémákkal foglalkozik majd, mint a katonai-polgári közös felhasználású repterek szabályozása vagy az e-hivatal működéséhez szükséges módosítások átvezetése. Év végén a szakképzést is újra áttekintik, elsősorban a szakmai gyakorlat szervezésével és a vizsgáztatással összefüggő szabályokat veszik górcső alá. Szintén decemberig kell várni a közbeszerzési törvény áttekintésére, a jogalkotó szerint ugyanis a jogszabály féléves tapasztalatai alapján szükség lesz annak korrekciójára, gyakorlati szempontú pontosítására.
Az agrárium sem marad érintetlenül ősszel: már szeptemberben részletesen meghatározzák a Földet a gazdáknak! program végrehajtásából származó bevételek felhasználásának szabályait. A szőlő- és borágazattal kapcsolatos törvények technikai jellegű revízióját is megejtik, a gyümölcsös ültetvények 2017-es összeírásáról szóló törvény módosításának szükségességét viszont olyan változások adják, mint az, hogyan változik az összeírandó gyümölcsfajok köre, vagy hogy az összeírás teljes körű lesz, és nem mintavételes. A Vidékfejlesztési programmal összefüggő módosításokat még októberben átvezetik a mezőgazdasági jogszabályokon, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényt pedig gyakorlati tapasztalatok alapján tervezik módosítani.
Semjén Zsolt, az őszi jogszabályalkotási program benyújtója ugyanakkor jelezte, hogy a menetrend nem tartalmazza a nemzetközi szerződésekkel összefüggő jogalkotási feladatokat, így a kanadai–európai szabadkereskedelmi egyezmény esetleges ratifikációjával nem foglalkozik. A program a kormány előzetes elképzeléseit tartalmazza, a módosító javaslatok zöme még nem került a parlament elé. A menetrend az ülésnapok törvényalkotási tempójára, az igényekre és a körülményekre tekintettel is folyamatosan változhat. Ám abból a szempontból mindenképpen informatív, hogy a kormányzat milyen irányokban gondolkozik az őszi időszakra.
