Bekövetkezett az, amitől egész Európa tartott: az Iszlám Állam megpróbált vérfürdőt rendezni a Franciaországban elkezdődött labdarúgó-Európa-bajnokságból. Az első támadásnak – az elkövetővel együtt – három halottja van: Párizs közelében egy dzsihadista megölt egy rendőrparancsnokot és annak feleségét, majd a merénylőt is ártalmatlanították. Az elkövetőt már jól ismerték a hatóságok, börtönben is ült terrorista tevékenysége miatt.
Túszdráma zajlott keddre virradóra a Párizstól mintegy ötven kilométerre fekvő Magnanville településen: egy ismeretlen támadó otthona bejáratánál halálra késelt egy francia rendőrparancsnokot, és túszul ejtette, majd meggyilkolta annak feleségét. A francia különleges egységek végül agyonlőtték az elkövetőt – közölte a francia belügyminisztérium.
Később az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető Amak hírügynökség honlapján a szélsőségesek közzétettek egy közleményt, miszerint az egyik harcosuk követte el a támadást. A biztonsági erők a lakóházban egy hároméves, sokkos állapotban lévő, de sértetlen kisfiút találtak.
Rendőrségi források szerint a parancsnok éppen be akart menni a házába, mikor a támadás érte. Miután a késelő leszúrta a férfit, annak feleségével és gyerekével együtt elbarikádozta magát a családi házban. A rendőrség elitalakulatai hétfőn késő este kiszálltak a helyszínre, és tárgyalásokba bocsátkoztak a férfival. Éjfél körül robbanást lehetett hallani, majd a biztonsági erők megrohamozták a lakóházat.
Mint kiderült, az elkövető azt mondta a Facebookra korábban kiposztolt videójában, hogy „temetőt fogunk csinálni a labdarúgó-Eb-ből”. Larossi Abballa újabb merényletekre szólított fel a közösségi oldalakon – a Facebook mellett a Twitteren is –, mielőtt a kommandósok végeztek vele. Az elkövető előre megírt szöveget olvasott fel, amelyben újabb merényletekre szólított fel. A Mohamed Ali néven nyitott Twitter-oldalán pedig hűséget fogadott Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vezetőjének, majd a muzulmánoknak azt üzenete, hogy „kötelező a dzsihád, mert az védelmi jellegű” .
A Le Monde francia napilap kommentárja szerint Larossi Abballa a legnehezebben kivédhető potenciális terrorista profiljának felelt meg, miközben a teljes francia rendőrség és terrorelhárítás az Eb biztosítására koncentrált. A rendőrség tartott attól, hogy a puha, azaz kevésbé védhető célpontok nagy kockázatnak vannak kitéve a torna alatt.
A 25 éves, francia állampolgárságú Larossi Abballát hét társával együtt 2011-ben letartóztatták, mert iszlám harcosokat toborzott és közvetített Pakisztánba. Terrorcselekmény előkészítésében való bűnrészesség miatt három év börtönbüntetésre ítélték, amelyből két és fél év volt letöltendő. Szabadulása óta – radikalizmusa miatt – a terrorelhárítók megfigyelése alatt állt, érintett volt egy szíriai dzsihadista hálózat elleni nyomozásban is, telefonját lehallgatták, de a rendőrség nem észlelt arra utaló jeleket, hogy azonnali terrortámadásra készülne. Korábban köztörvényes bűncselekmények miatt is elítélték.
„Semmi kétség afelől, hogy terrorcselekmény történt” – mondta Francois Hollande francia államfő a hivatalában Manuel Valls miniszterelnökkel, Jean-Jacques Urvoas igazságügyi és Bernard Cazeneuve belügyminiszterrel tartott válságtanácskozás után.
Az elnök szerint a terrorizmus elleni harc ugyanakkor nem egy ország feladata, továbbra is elkötelezett nemzetközi együttműködésre van szükség.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter már kora reggel terrorcselekménynek minősítette a kettős gyilkosságot. Azt is elmondta, hogy „év eleje óta több mint száz olyan embert vettek őrizetbe a hatóságok, akik veszélyt jelentenek a franciák biztonságára”. A tárcavezető kedden meglátogatta a meggyilkolt rendőr kollegáit, és ígértet tett arra, hogy ártalmatlanítani fogják az elkövető esetleges tettestársait. Manuel Valls miniszterelnök a Twitter közösségi oldalon kifejezte „a teljes nemzet együttérzését a rendőrök iránt, és a félelem visszautasítására, valamint a terrorizmus elleni harcra” szólított fel.
A tavaly novemberi, százharminc áldozatot követelő párizsi merényletek óta Franciaország folyamatos terrorfenyegetettségben él. Az Iszlám Állam sajtószolgálata 2015. november 24-én közzétett videójában azzal fenyegette meg a franciákat, hogy frankofón dzsihadisták a házaikban fognak merényleteket elkövetni ellenük.
Brüsszeli stratégia a radikalizálódás ellen
Az uniós tagállamokat a terrorizmushoz vezető erőszakos radikalizálódás megelőzésében és leküzdésében támogató európai biztonsági stratégia részeként az Európai Bizottság újabb intézkedéseit jelentette be tegnap Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján. A stratégia hét területen tesz javaslatokat. Ezek az online terrorista propagandával és a jogellenes gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés, a börtönökben zajló radikalizálódás kezelése, az inkluzív oktatás és a közös európai értékek előtérbe helyezése, a befogadó, nyílt és ellenállóképes társadalom támogatása és a fiatalok megszólítása, a nemzetközi együttműködés megerősítése, valamint a kutatás, az adatgyűjtés, a nyomon követés és a hálózatépítés támogatása. (ŐM)
Háborúban állunk – eszerint kell fellépniük a biztonsági szolgálatoknak is
2 perces interjú: Földi László, titkosszolgálati szakértő
– Az Európa-bajnokságra nagyon komoly biztonsági intézkedéseket vezettek be a francia hatóságok. Ki lehetett volna védeni ezt a támadást?
– Abszolút biztonság nincs. Ráadásul az Európa-bajnoksághoz kapcsolódó intézkedések a meccshelyszínekre, szállodákra, szurkolók által látogatott helyekre koncentrálódnak. Más területek nem hogy nincsenek biztosítva, hanem onnan egyenesen elvonják az erőforrásokat a sportesemény miatt.
– Mi okozza a francia biztonsági készültség hiányosságait?
– Ahogyan azt magam is többször is említettem, fel kell ismerni, hogy háború van. Európa folyamatos támadás alatt áll, s ez különösen érvényes Franciaországra. A terroristák stratégiájának részét képezik a magányos elkövetők is, hiszen a terrorizmus célja, hogy fenntartsa a folyamatos fenyegetettség érzését. Ha ez sikerül, elérték a céljukat.
– Korábbi eseteknél is kiderült, hogy az elkövető már régen a hatóságok látóterében volt. Hogyan lehetséges mégis, hogy az ismerten veszélyes dzsihadisták eljutnak a támadásig?
– Hiába figyelik őket, a békés berendezkedés törvényei szerint amíg nem követnek el valamit, addig ártatlanok. Most viszont háború van, és ilyen helyzetben az embercsempész is kollaboráns, és más megítélés alá esnek azok a dzsihadista harcosok is, akik Szíriából vagy Irakból térnek vissza. A folyamatos megfigyelés nem ér önmagában semmit, hiszen nincs kapacitás arra, hogy minden gyanús személy mellé rendőrt állítsanak. A most használt módszerekkel nem lehet visszafogni ezeket az embereket. Épp ellenkezőleg, ők azt látják, hogy gyengék vagyunk. Van lehetőségük elkövetni a támadásokat, ha nem Párizsban, akkor Brüsszelben, és aztán képesek vagyunk a támadásokat felderíteni, a merénylőket megtalálni, sok akciót megakadályozni, de főleg csak követjük az eseményeket. A háborút azonban nem tudjuk ezekkel a módszerekkel megnyerni.
Röviden
A muszlim terrorizmustól rettegnek a legjobban az európaiak
- Az Iszlám Államot tartják a legnagyobb fenyegetésnek az európaiak, ezt követi a klímaváltozás, a gazdasági bizonytalanság és a menekültek – derül ki a Pew Research Center amerikai közvélemény-kutató intézet felméréséből. A felmérésben részt vevő tíz európai országból kilencben a megkérdezettek többsége – például a spanyolok 93 és a franciák 91 százaléka – az Iszlám Államot tartotta a legnagyobb fenyegetésnek. A válaszok nagy részét áprilisban, egy hónappal a brüsszeli terrortámadások után rögzítették. Az egyetlen ország, ahol a globális gazdasági bizonytalanságot nagyobb fenyegetésként értékelték, mint az Iszlám Államot, az évek óta mély gazdasági válságba süllyedt Görögország volt. A válaszadók 95 százaléka vélekedett így.
- Meggyilkolták a túszul ejtett kanadai állampolgárt a muzulmán terroristák – erősítették meg kedden a Fülöp-szigeteki hatóságok. Robert Hallt három másik emberrel együtt Samal szigetén rabolta el tavaly szeptemberben az Iszlám Állammal kapcsolatban álló iszlamista terrorcsoport, az Abu Szajjaf. A szervezet fogságában van még egy norvég férfi és egy helybeli nő.
- Kalmuhanbet Kaszimov kazah belügyminiszter tegnap közölte, hogy Szíriából kaphattak utasítást a kilenc nappal ezelőtti aktobei terrorcselekmények elkövetői. Mint mondta, a merénylők egy lakásban gyűltek össze, hogy meghallgassák egy imám hangüzenetét. A meg nem nevezett vallási vezető dzsihádra (szent háborúra) szólította fel őket. Szélsőséges fegyveresek június 5-én rajtaütöttek egy katonai létesítményen és két fegyverbolton a kazahsztáni Aktobe városában. A három támadásban és az azt követő rendőrségi hajtóvadászatban huszonegy ember – közülük három katona – vesztette életét, többtucatnyian megsebesültek, kilenc szélsőségest pedig őrizetbe vettek.
- Fehéroroszországban a hadsereg egységeit is bevonhatják a terrorizmus elleni küzdelembe, miután a törvényhozás felsőháza, a köztársasági tanács kedden módosította a törvényt. Ihar Szerhjajenka vezérőrnagy, a fehérorosz biztonsági szolgálat (KGB) parancsnokának első helyettese elmondta, hogy szükség esetén bevetnék a hadsereg légi szállítóeszközeit, valamint katonák látnának el bizonyos szorosan szakmai feladatokat.
