Itthon az augusztusi inflációs adatok viszik a prímet a héten. Európában az Európai Központi Bank kamatdöntő ülésére figyel a piac.
A hét legfontosabb eseménye itthon a csütörtökön megjelenő augusztusi inflációs adat. Erről Háda Bálint közgazdász-elemző lapunknak elmondta: az előző hónap mínusz 0,3 százalékos mértéke után a Bloomberg konszenzusa leheletnyi, 0,1 százalékos pluszértéket vár. Háda szerint mínusz 0,1 százalék körül alakulhat az augusztusi infláció mértéke. Egyik oldalról sem volt inflációs nyomás a nyár végén, sem az iparcikkek importált inflációjából adódóan, sem élelmiszeripari vagy energetikai oldalról. Az egyre feszesebb hazai munkaerőpiac hatása is csak mérsékelten jelenik meg. Az elemző úgy véli: szeptemberben már növekedhet az infláció.
A szakértő szerint elsősorban hosszabb távon van jelentősége a tartósan alacsony értéknek, például azért is, mert a Magyar Nemzeti Bank számára cseppet sem mindegy, hogy milyen teret enged a további monetáris lazításnak, ami nem csak további kamatcsökkentésben ölthet testet. A jegybank új instrumentuma, a három hónapos betét technikai részletei ugyan még nem tisztázottak, de már az első alkalommal, szeptemberben is olyan korlátot határozhat meg erre vonatkozóan, amellyel a negyedik negyedévben további likviditást csatornázhat a bankközi vagy a pénzpiacokra, lejjebb szorítva ezzel a rövid kamatlábakat. Így folytatódik az a törekvés, hogy a kereskedelmi bankok forrásai az állampapírpiac felé terelődjenek. Tartósan alacsony infláció esetében általában az lehet a veszélyes, hogy a lakosság megszokja az alacsony árakat, és így inkább elhalasztja a vásárlásait. A termelők pedig visszavesznek a termelésükből. Itthon, ahogy a kormányzat is prognosztizálja, a fogyasztás felgyorsul, ami a hazai növekedés segítésében is fontos szerepet játszik. Ma közli a Központi Statisztikai Hivatal a júliusi kiskereskedelmi forgalom mutatóit. A júniusi, 5,7 százalékos emelkedés után a hetedik hónapban az elemzők 5,5 százalékos bővülést prognosztizálnak.
Napvilágot lát a héten az ipari termelés kiigazított adata, valamint a második negyedéves végleges GDP-adatok is. A hét külföldi eseményei közül kiemelkedik az Európai Központi Bank kamatdöntő ülése, de fontos adatokat publikálnak az eurózóna, illetve Németország ipari teljesítményéről is. Várakozások szerint tovább lazulhat az EKB monetáris politikája. Háda Bálint szerint elképzelhető az is, hogy az eszközvásárlási programban még jobban kitolják a határidőt, akár a jövő év őszéig vagy végéig. Ezzel pedig jó esély van arra, hogy egyre több befektető hazánkba hozza a pénzét, hiszen itt még mindig jobb hozamot érhet el, mint az eurózóna országaiban.
