Miközben a németországi törökök Recep Tayyip Erdogan államfő támogatására özönlöttek tegnap az utcákra, az elnök további intézkedéseket tervez erős végrehajtó hatalma kiépítéséhez, és a külügyminisztere megfenyegette Európát.
Több tízezren vonultak utcára vasárnap délután Kölnben Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatására, a demonstráción a szervezők tervei szerint videokapcsolat segítségével a török államfő is beszédet mondott volna, de ezt a német alkotmánybíróság megtiltotta. A tüntetést az Erdogan-féle konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniója (UETD) szervezte, amely harminc-ötvenezer emberre számított. Német szervezetek viszont ellentüntetéseket tartottak, így összesen öt demonstrációt jelentettek be vasárnapra. Az UETD tüntetésén felolvasták mintegy száz németországi török szervezet közös nyilatkozatát, amelyben elítélték a július közepén történt törökországi puccskísérletet.
Az Anadolu török állami hírügynökség vasárnap arról tájékoztatott, hogy több mint ezer újabb katonát menesztettek a török biztonsági erőktől, köztük az ország államfőjének egykori tanácsadóját is a puccskísérletet követő megtorlás keretében. A hírügynökség arról is beszámolt, hogy mintegy háromezer felfüggesztett bíró és jogász magánvagyonát elkobozták.
A török elnök szombat este azt is bejelentette, hogy a hadsereg parancsnokai a jövőben a védelmi minisztérium alá tartoznak majd, a katonai akadémiákat pedig bezárják, amelyeket egy egyetemmel helyettesítenek. Erdogan ezenkívül azt akarja elérni, hogy a nemzeti titkosszolgálat és a vezérkar főnöke is közvetlenül az államfőnek jelentsen a miniszterelnök helyett. Ugyanakkor török bíróságok több mint nyolcszáz sorkatona szabadon engedését rendelték el, akiket a hatalomátvételi kísérlet nyomán indult vizsgálatok miatt vettek őrizetbe.
Időközben a DPA hírügynökség részleteket közölt a Frankfurter Allgemeine Zeitung Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel készült interjújából, amelyben kijelentette: ha az Európai Unió legkésőbb októberig nem lépteti életbe a török állampolgárok számára beígért vízummentességet, Ankara felmondhatja a menekültválságról kötött megállapodást.
Az Anadolu török állami hírügynökség vasárnap arról tájékoztatott, hogy több mint ezer újabb katonát menesztettek a török biztonsági erőktől, köztük az ország államfőjének egykori tanácsadóját is a puccskísérletet követő megtorlás keretében. A hírügynökség arról is beszámolt, hogy mintegy háromezer felfüggesztett bíró és jogász magánvagyonát elkobozták.
A török elnök szombat este azt is bejelentette, hogy a hadsereg parancsnokai a jövőben a védelmi minisztérium alá tartoznak majd, a katonai akadémiákat pedig bezárják, amelyeket egy egyetemmel helyettesítenek. Erdogan ezenkívül azt akarja elérni, hogy a nemzeti titkosszolgálat és a vezérkar főnöke is közvetlenül az államfőnek jelentsen a miniszterelnök helyett. Ugyanakkor török bíróságok több mint nyolcszáz sorkatona szabadon engedését rendelték el, akiket a hatalomátvételi kísérlet nyomán indult vizsgálatok miatt vettek őrizetbe.
Időközben a DPA hírügynökség részleteket közölt a Frankfurter Allgemeine Zeitung Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel készült interjújából, amelyben kijelentette: ha az Európai Unió legkésőbb októberig nem lépteti életbe a török állampolgárok számára beígért vízummentességet, Ankara felmondhatja a menekültválságról kötött megállapodást.
