Átalakuló nemzetgazdaságról, új kihívásokról és ipari forradalomról beszélt tegnap Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta: január 1-jétől valódi bérfelzárkóztatás kezdődhet meg.
Varga Mihály: A hazai beszállítók mind több hozzáadott értéket jeleníthetnek meg a termelési értékláncban (Fotó: Varga Imre)
Új kihívásokkal néz szembe a magyar gazdaság: a munkaerőpiac változásával, a bérfelzárkóztatás, a versenyképesség problémájával és az oktatás, szakképzés átalakításával – jelentette ki Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter az AutoMotive konferencián úgy fogalmazott: a digitalizáció új ipari forradalmat indított el, amely miatt a számítások szerint hazánkban 350-400 ezer munkahely szűnhet meg a következő évtizedekben. Ezért a szakképzést úgy kell megoldani, hogy a felszabaduló munkavállalók képesek legyenek más szakmában elhelyezkedni. A tárcavezető kifejtette, hogy a növekedés biztosításához, a versenyképesség javításához elengedhetetlen a bérfelzárkóztatás. Varga Mihály ismertette, hogy hamarosan lezárják azt az egyeztetési folyamatot, amely a munkáltatói járulékok csökkentéséhez vezet, a tervezetet nemsokára a kormány elé terjesztik. Két-három évre elhúzódó járulékcsökkentés valósulna meg, amely a második vagy a harmadik év után összekapcsolódna egy, a béremeléshez kapcsolódó kedvezményrendszerrel – fejtette ki, majd hozzátette: pontos számokat nem közöl, de nem egy-két százalékos járulékcsökkentésben kell gondolkodni. A szakpolitikus lapunk kérdésére megemlítette, hogy már folyik az egyeztetés a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel, és bízik benne, hogy január 1-jétől érdemi bérfelzárkóztatás kezdődhet meg.
A gépjárműgyártás kapcsán Varga Mihály rámutatott: ugyan a válság megtörte az iparág lendületét, de ez mára visszatért, hazánk pedig az európai gyártás egyik központja lett. A magyar beszállítóknak a hierarchia magasabb fokára kell jutniuk azzal, hogy egyre több hozzáadott értéket tudnak a termelési láncban megjeleníteni – hangsúlyozta a szakpolitikus. Szóba került még az Irinyi-terv, amely a hazai iparfejlesztési stratégia főbb irányaiként a turizmust, a zöldgazdaságot, a védelmi és vegyipart, az informatikát és az élelmiszeripart nevesíti. Az elektromobilitás növelése kapcsán indult Jedlik-tervről megjegyezte: az államnak részt kell vennie az infrastruktúra-fejlesztésben, mivel nem várható el piaci szereplőktől, hogy egy bizonytalan iparágba fektessenek. Idén május óta húsz elektromos busz közlekedik a fővárosban, így Budapest az uniós nagyvárosok közül az egyik legkomolyabb flottával bír – fejtette ki, majd hozzáfűzte: a kormány aktívan kíván részt venni a Nemzeti Buszgyártási Programban, így hamarosan nyolcszáz új, magyar gyártású autóbusz áll a közösségi közlekedés szolgálatába. A konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is rámutatott: átalakul a járműgyártás, az elektromos járművek, az autonóm vezetés, a magasabb automatizálás, a telekommunikáció, a kiberbiztonság kerül előtérbe, és erre tudatos piacépítéssel a munkaerőpiaci képzésnek és a hazai beszállítói iparnak is fel kell készülnie.
