Külföldön is nagy az érdeklődés a magyar agrárkutatási eredmények iránt. Közép-Ázsiában az új magyar búzafajtákat keresik, Távol-Keleten és Brazíliában pedig a magyar édesvízi akvakultúra-kutatásokra támaszkodnak.
Nemcsak a környező országokban, Közép-Ázsiában is keresik az új magyar búzafajtákat, amelyeket a magyar kutatók a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásra fejlesztettek ki – jelentette ki tegnap a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor hangsúlyozta: Magyarország az elsők között van a világon a szuperkorai kukoricafajták nemesítésében. A rövid tenyészidejű kukoricafajták is alkalmazkodnak a megváltozott hazai klimatikus viszonyokhoz, és így keresettek a mienkhez hasonló éghajlati adottságú területeken is, mivel kiküszöbölhető a nagyarányú termésveszteség.
Hozzáfűzte: a magyar édesvízi akvakultúra eredményei iránt is nagy az érdeklődés külföldön, mert az e területen folyó kutatások és azok eredményei világszínvonalúak. Így a magyar halászati kutatások eredményeit meg akarják ismerni a távol-keleti és a délkelet-ázsiai országokban, de még Brazíliában is. A magyar meggyfajták iránt is érdeklődnek.
Fazekas Sándor a magyar agrárkutatás helyzetéről a távirati iroda szerint annak a könyvnek a bemutatóján beszélt, amely ismerteti az agrárkutatás utóbbi években elért eredményeit. Utalt arra: a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Intézetet (NAIK) azért hozták létre 2014-ben, hogy a kutatók tevékenysége segítse az agrárium versenyképességének javítását.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta: az intézet most mintegy ötmilliárd forint éves költségvetéssel rendelkezik, amiből hárommilliárd az állami támogatás és mintegy kétmilliárd a saját bevétel. Kutatják a klímaváltozás hatását az erdészeti, a kertészeti, a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységre is.
Hozzáfűzte: a magyar édesvízi akvakultúra eredményei iránt is nagy az érdeklődés külföldön, mert az e területen folyó kutatások és azok eredményei világszínvonalúak. Így a magyar halászati kutatások eredményeit meg akarják ismerni a távol-keleti és a délkelet-ázsiai országokban, de még Brazíliában is. A magyar meggyfajták iránt is érdeklődnek.
Fazekas Sándor a magyar agrárkutatás helyzetéről a távirati iroda szerint annak a könyvnek a bemutatóján beszélt, amely ismerteti az agrárkutatás utóbbi években elért eredményeit. Utalt arra: a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Intézetet (NAIK) azért hozták létre 2014-ben, hogy a kutatók tevékenysége segítse az agrárium versenyképességének javítását.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta: az intézet most mintegy ötmilliárd forint éves költségvetéssel rendelkezik, amiből hárommilliárd az állami támogatás és mintegy kétmilliárd a saját bevétel. Kutatják a klímaváltozás hatását az erdészeti, a kertészeti, a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységre is.
