Elutasította az Ahmed H. által a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen személyiségi jogi jogsértés miatt benyújtott keresetet a Fővárosi Törvényszék pénteki elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A szír Ahmed H. 2015-ben a röszkei határátkelőnél próbált bejutni Magyarországra és eközben kővel dobálta a magyar rendőröket. Ezért egy másik eljárásban terrorizmus vádjával a bíróság jogerősen öt év fegyházra ítélte és tíz évre kiutasította az országból. Jelenleg idegenrendészeti őrizetben a kitoloncolására vár.
Ezután is küzdeni kell a migránsbiznisz ellen
Ezután is küzdeni kell a migránsbiznisz ellen, nem lehet engedni, hogy tömegével hozzanak bevándorlókat Európába, és ezen még pénzt is keressenek - nyilatkozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken a kormány.hu-nak.
Dömötör Csaba arra reagált, hogy a Fővárosi Törvényszék elutasította Ahmed H. keresetét. Dömötör szerint a bíróság döntése azt mutatja, hogy a valóságot és a tényeket nem lehet letagadni.
Ahmed H. kövekkel támadt a rendőrökre, ami bűncselekmény, nemcsak Magyarországon, hanem bármely európai országban - tette hozzá. Úgy fogalmazott: nem a kormány sértette meg Ahmed H. jó hírnevét, hanem saját maga, azzal, hogy bűncselekményt követett el, és ezt tudják azok a brüsszeli politikusok és aktivisták is, akik végig őt védték "a magyar rendőrökkel szemben".
Hangsúlyozta: a kormány a lehető legkomolyabban gondolta, amit plakátra is kiírt, hogy ha valaki Magyarországra jön, akkor be kell tartania az ország törvényeit.
Ezután is küzdeni kell a migránsbiznisz ellen, nem lehet engedni, hogy tömegével hozzanak bevándorlókat Európába, és ezen még pénzt is keressenek - közölte Dömötör Csaba.
A férfi 2017-ben szerepelt a nemzeti konzultációs kérdőíven úgy, mint aki kővel dobálta a rendőröket, és ezért elítélték. Emiatt indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen, és jó hírnevének megsértése címén 8 millió forint sérelemdíjat követelt. Ebben a perben hirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletet pénteken a Fővárosi Törvényszék. Ahmed H. az ítélethirdetésen nem vett részt.
Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása kitért a többi közt arra, hogy bár az alperes valóban elmulasztotta feltüntetni a nemzeti konzultáció kérdőívén, hogy Ahmed H. bűnösségét akkor elsőfokú, nem jogerős ítélet mondta ki, ez csak elhanyagolható mértékű hátrány. A rendőrök megdobálását ugyanis maga sem vitatta, az pedig bűncselekmény és az eset közmegítélését alapvetően ez határozza meg.
Mindezek miatt az elsőfokú bíróság szerint a felperes keresete alaptalan volt.
A bíró kitért arra is, hogy Ahmed H. ellentmondó nyilatkozatokat tett az ügyben, nem volt tisztában azzal, hogy mi a nemzeti konzultáció, de még a konzultáció perben kifogásolt kérdését sem tudta felidézni.
