Izgalmas időszaki kiállítás látható a Magyar Nemzeti Múzeumban, Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel. A tárlat az Oszmán Birodalom nagy matematikusának, a jeles kardvívónak és történésznek, filozófusnak, költőnek és képzőművésznek az életéből, munkásságából villant fel elemeket.
Az UNESCO által támogatott és az Isztambuli Interkulturális Művészeti Párbeszéd Egyesület által rendezett vándortárlat tizedik, utolsó állomásaként a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza című kiállítás december 28-ig. A kalligráfiákat és Nasuh korabeli rajzainak csempére vitt másolatait korábban Szarajevó, Belgrád, Isztambul, Bécs, Tokió, Párizs, Róma és Washington látta vendégül. És a látogató számára hamarosan ki is derül, hogy az 1480-körül Boszniában, valószínűleg Szarajevóban született török polihisztorhoz van némi közünk, hiszen életének utolsó szakasza egybeesik a magyarországi török uralom kiépülésével. Itt most láthatjuk a tatai, a székesfehérvári és az esztergomi várakról készített rajzainak másolatait is. A Szulejmán című tévésorozatban is szereplő Matrakci Nasuh 1564-ben halt meg, de még előtte elkísérte a sorozat főszereplőjét annak hadjárataira. Így írhatott könyvet Siklós, Esztergom és Nándorfehérvár elfoglalásáról is. Nasuh még II. Bajazid idején került az oszmán fővárosba, szülei ugyan már muzulmánok voltak, de a fiút mégis elvitték adó fejében a janicsáriskolába. A felemelkedőben lévő birodalom egyik legnagyobb uralkodója, II. Mehmet még 1453-ban, véres ostrommal foglalta el Konstantinápolyt, de megtiltotta az épületek lerombolását, és itt rendezte be a birodalom központját. Ugyan őt is köti az iszlám emberábrázolást tiltó hagyománya, mégis udvarába hívja a kor nagy portréfestőjét, Gentile Bellinit, aki a szultáni képmás mellett freskókat is fest a fővárosban. Ennek ellenére napjainkban is erős e hagyomány, és természetes, hogy Nasuh aprólékosan kidolgozott rajzairól is hiányoznak az emberek. Így hát a hadikrónikák városábrázolásai és a kalligráfiák mellett maradnak a csempékre festett növényi díszítőelemek, szűk béklyóba kötve a török képzőművészetet.
Nasuh elkísérte urát, Szulejmánt annak iráni hadjáratára is, de a perspektíva helyett egyfajta fikciós logikával megrajzolt városok kihaltak, a hajókon sincs legénység a vitorlák kezelésére. Ugyanakkor igyekszik egy-egy építészeti érdekességgel, jellegzetes sziklával, a földrajzi környezet, a növények megrajzolásával is jelezni, hogy hol tartózkodik, mit akar ábrázolni. Furcsán hatnak ugyan az utcára tetejükkel, homlokzatukkal „ráboruló” épületek, de Európában is csak ebben az időben terjed el a perspektivikus ábrázolás a reneszánsz révén. Az Oszmán Birodalomban viszont ilyen tekintetben megállt az idő.
Amely azonban a tündöklése korában az illusztrált történeti munkák és a kalligráfiák mellett a csempeművészetben alkotott még maradandót. Mázas kerámiát már a szeldzsuk törökök készítettek a 13. században Anatóliában, hogy aztán a műfaj a 16. században, Himar Szinán pasa, a híres építész idején teljesedjen ki. Szinán a Topkapi palota építésénél a Keramikusok Rendjének ezer mesterét foglalkoztatta, itt az udvari festőműhelyben dolgozták ki a mintákat, gazdagságukat ma is megcsodálhatjuk a szeráj termeiben is. A csempék ebben az időben Iznikben, az egykori zsinatáról elhíresült Niceában készültek, ahonnan öszvérháton, majd hajón utaztak Isztambulig. Iznik szerepét a 18. századra Kütahya vette át a különleges égetési és máztechnikával együtt. És ezt a százados hagyományt láthatjuk most viszont a Nemzeti Múzeum emeleti kiállítóterének falain a Matrakci Nasuh „tájképeit” hűen visszaadó hat-nyolc csempeművész, köztük Sevim Ersoy, Günseli Devrim vagy Ebru Sengül jóvoltából.
Tom Hanks hajóskapitány lesz
Elkezdődtek a Tom Hanks főszereplésével készülő második világháborús film, a Greyhound előkészítési munkálatai a louisianai Baton Rouge-ban. A louisianai forgatási helyszínek között szerepel a Kidd hadihajó és más Baton Rouge-i külső helyszínek is. A több mint 50 millió dolláros (13,5 milliárd forintos) költségvetésből készülő háborús film forgatókönyvét Tom Hanks jegyzi, a rendezője Aaron Schneider. A filmben Tom Hanks George Krause parancsnokot alakítja, a Greyhound hadihajó kapitányát.
