Két nap múlva lezárja a nyomozást az ügyészség a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében, a vélt elkövető ellen heteken belül vádat emelhetnek.
Befejezi a vizsgálatot a csaknem egy éve elkövetett bőnyi rendőrgyilkosság ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), s csütörtökön tartja Győrben az eljárási szakasz lezárását jelentő iratismertetést – közölte lapunkkal Simon Richárd. A KNYF szóvivője elmondta, hogy a gyanúsítás nem változott, a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés bűntettével és lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett lőfegyverrel visszaéléssel gyanúsítják.
Az ügyben a napokban sikerült tisztázni a korábban eltérő igazságügyi fegyverszakértői nyilatkozatok közötti különbségek okait. Tanácskozásuk után a szakemberek egyetértettek abban, hogy a szélsőséges hungarista nézeteiről ismert, szélsőjobboldali aktivista Győrkös közelről, mintegy hatvan-hetven centiméterről lőtte fejbe a hozzá házkutatásra érkező rendőrök parancsnokát, Pálvölgyi Péter posztumusz alezredest. Tisztázódott az a korábbi védői felvetés is, amely szerint az áldozattal baráti tűz, azaz a rendőrök által kilőtt lövedékek végeztek. Az orvos szakértői vizsgálatok a KNYF szerint bebizonyították, hogy a tisztet egy 7,62 milliméteres lőmag találta el, ilyen űrméretű fegyver azonban csak Győrkösnél volt a lakásában kialakult tűzharc idején.
A Nemzeti Nyomozó Iroda dolgozói épp azért mentek házkutatásra a gyanúsított bőnyi házához, mert értesültek arról, hogy a terhelt engedély nélkül tartott fegyvereket rejteget. A fegyverek egyike a tragédiát okozó orosz gyártmányú gépkarabély volt.
A hetvenhét éves Győrkös István maga is megsebesült a lövöldözésben, súlyos hasi sérüléssel szállították kórházba, sebesüléséből később felépült. Továbbra is tagadja, hogy ő lőtte agyon a rendőrtisztet, azt elismeri, hogy fegyvere elsült, de azt állítja, hogy fájdalmában nyitott tüzet, miután a nyomozók meglőtték őt. Győrkös védekezése szerint az áldozat nem abban az irányban volt, amerre ő tüzelt, így vétlennek érzi magát. Pálvölgyi Péter a tűzharcban nem vette elő szolgálati fegyverét.
Az ügyészség előreláthatólag legkésőbb novemberben emel vádat a rendőrgyilkosság ügyében.
Az ügyben a napokban sikerült tisztázni a korábban eltérő igazságügyi fegyverszakértői nyilatkozatok közötti különbségek okait. Tanácskozásuk után a szakemberek egyetértettek abban, hogy a szélsőséges hungarista nézeteiről ismert, szélsőjobboldali aktivista Győrkös közelről, mintegy hatvan-hetven centiméterről lőtte fejbe a hozzá házkutatásra érkező rendőrök parancsnokát, Pálvölgyi Péter posztumusz alezredest. Tisztázódott az a korábbi védői felvetés is, amely szerint az áldozattal baráti tűz, azaz a rendőrök által kilőtt lövedékek végeztek. Az orvos szakértői vizsgálatok a KNYF szerint bebizonyították, hogy a tisztet egy 7,62 milliméteres lőmag találta el, ilyen űrméretű fegyver azonban csak Győrkösnél volt a lakásában kialakult tűzharc idején.
A Nemzeti Nyomozó Iroda dolgozói épp azért mentek házkutatásra a gyanúsított bőnyi házához, mert értesültek arról, hogy a terhelt engedély nélkül tartott fegyvereket rejteget. A fegyverek egyike a tragédiát okozó orosz gyártmányú gépkarabély volt.
A hetvenhét éves Győrkös István maga is megsebesült a lövöldözésben, súlyos hasi sérüléssel szállították kórházba, sebesüléséből később felépült. Továbbra is tagadja, hogy ő lőtte agyon a rendőrtisztet, azt elismeri, hogy fegyvere elsült, de azt állítja, hogy fájdalmában nyitott tüzet, miután a nyomozók meglőtték őt. Győrkös védekezése szerint az áldozat nem abban az irányban volt, amerre ő tüzelt, így vétlennek érzi magát. Pálvölgyi Péter a tűzharcban nem vette elő szolgálati fegyverét.
Az ügyészség előreláthatólag legkésőbb novemberben emel vádat a rendőrgyilkosság ügyében.
