Ha nem is támogatta, de elfogadta a bécsi vezetés, hogy csak határkerítéssel lehet betartani az uniós szabályokat. Orbán Viktor az osztrák kormánnyal megoldásra törekedett.
Találkozót kért Orbán Viktor Werner Faymann osztrák szociáldemokrata kancellártól és Reinhold Mitterlehner néppárti alkancelláról, a kormányfő szerint ugyanis a Horvátországban kialakult migrációs helyzet miatt Ausztria és Magyarország „egy csónakban evez”, ezért legfőbb ideje, hogy rendezzék a mostanában mélypontra jutott kapcsolatot a két kormány között. Az utólag konstruktívnak, ám nem véleménykülönbségtől mentesnek nevezett találkozók után a kormányfő a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, Magyarország meg akarja őrizni hagyományosan jó államközi kapcsolatait Ausztriával, ám úgy látja, Ausztria különösen nehéz helyzetben tagadta meg a barátságát. Orbán szerint amíg az Európai Unió külső határát védjük, baráti tüzet kapunk a hátunkba, ennek pedig véget kell vetni. Jelezte, a kapcsolatok rendezése érdekében Magyarország kész elfelejteni az összes sértést, így a lenácizást is, ami szerinte „mégiscsak abszurd egy osztrák politikustól”.
A magyar kormányfő egyértel-műsítette tárgyalópartnerei előtt, hogy két lehetőség közül tudnak választani. Az elsőt, a Horvátország által javasolt, Ausztria irányába vezető migránsfolyosó létrehozását az osztrák vezetés elutasította, mivel az ellentétes az uniós és nemzetközi szabályokkal. „Korridort nem lehet úgy szervezni, hogy a végén lévő ország azt nem fogadja el” - közölte Orbán. Mitterlehner a találkozón arról beszélt, hogy amíg nincs jobb, a schengeni és dublini egyezményeket alkalmazni kell. A megbeszélést jónak és tárgyilagosnak nevezte, egy tegnap megjelent interjúban pedig arról beszélt: Orbánnak igaza lehet, hiszen az uniónak világossá kell tennie, hogy mit is akar tőle pontosan, s Magyarország sem akar magára maradni. Az alkancellár szerint a határon felépített kerítésnek akkor van értelme, ha azt tiszteletben tartják.
A feladat tehát az, hogy a szerb határon működő, a hozzá fűzött reményeket beváltó határrendészeti rendszer jöjjön létre Magyarország és Horvátország között is a határátlépés európai formáinak biztosítása érdekében - mondta a miniszterelnök. Kiemelte, hogy ezt, ha „nem is teljes szívvel”, de Ausztria is tudomásul veszi. Magyarországra az uniós szabályok szerint csak olyan ember érkezhet, akit Horvátországban már regisztráltak, és bár Budapest abban a feltételezésben él, hogy a horvát hatóságok eleget tesznek ennek, kétségei vannak afelől, hogy ez valóban így van-e. A kormányfő hangsúlyozta, Szlovénia és Magyarország között nem épül kerítés, csak mobil eszközöket helyeznek el, a schengeni övezeten belül ugyanis másra nincs lehetőség.
Orbán Viktor tegnapelőtt találkozót beszélt meg Heinz-Christian Strachéval, a felméréseken magasan vezető Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével is, a találkozó azonban elmaradt. A sajtótájékoztatón kérdésre elmondta, tisztában van az FPÖ-vel szembeni fenntartásokkal, a burgenlandi kormányzati szerepvállalásuk kapcsán azonban úgy gondolta, szabad és kell is beszélni velük, ám az osztrák vezetés arra kérte, ne tegye. És mivel azért jött, hogy javítson a kapcsolatokon, eleget tett a kérésnek. Alsó-Ausztriában vasárnap tartományi választásokat tartanak, az FPÖ a jelentősen meggyengült Néppárt győzelmét fenyegeti, az októberi bécsi választásokon pedig a szociáldemokratákét, ott még szorosabb eredmény várható. Úgy tudjuk, ez állt a kérés hátterében. Az FPÖ teljes mértékben támogatja a magyar kormány határvédelmi erőfeszítéseit, vezetői többször is bocsánatot kértek a kancellár sértései miatt. A közösségi médiában több osztrák újságíró is megkérdőjelezte a kormány kérésének demokratikus voltát.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője eredményesnek nevezte Orbán bécsi tárgyalásait, s üdvözölte, hogy az osztrák vezetés elismeri, a magyar-szerb zöldhatáron létesített határzár jogszerűen működik.
Néhány hónap, és támadhatnak
Már többtucatnyi Iszlám Állam-harcost csempésztek be a migránsok között Európába az osztrák államvédelem volt vezetője, Gert Polli szerint. A szakember a Kronen Zeitungnak beszélt arról, hogy a „teljesen kontrollálatlan” bevándorlás óriási biztonsági kockázatot jelent a kontinens számára. Az európai biztonsági szolgálatoknak szerinte a naponta beáramló tízezres tömegnél nincs esélyük arra, hogy kiszűrjék a terrorveszélyt jelentő személyeket. „A német alkotmányvédelmi hivatal teljes joggal van kétségbeesve. A becsempészett Iszlám Állam-harcosok nem fogják kivárni, amíg szép lassan a nyomukra bukkannak, hanem már előbb lecsapnak. Legkésőbb öt hónap múlva meglátjuk” – fogalmazott. Polli egy másik veszélyre is figyelmeztetett: „Mi, európaiak a tetteseket és az áldozatokat is importáljuk, ezért számolnunk kell a menekülttáborokban kialakult veszélyes helyzetekkel.”
