Az Országgyűlés alelnöke szerint a legritkább esetben érezni azt, hogy a vitázó felek érveket használnak.
Gulyás Gergely kedden Budapesten, a XXI. Század Intézet által szervezett Az értelmiség esete a kidobóemberrel című kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, ez az értelmes diskurzusok lehetőségét zárja el.
Az esemény elnevezéséről Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója közölte, az Kemény István költő, író legújabb könyvét idézi, amely szerint aki már megpróbált bármiről meggyőzni egy kidobóembert, tudja, hol az értelmiség helye a társadalomban.
Gulyás Gergely azt mondta: a rendszerváltás új "árkokat" tett láthatóvá; véleményformáló értelmiség létezik, a szerepe azonban gyengült.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy vélekedett: a baloldal "új szokása", hogy még a választási győzelemhez sem gratulál az ellenfélnek.
Néha olyan nap is kellene, amikor nem tüntetnek a köztársasági elnök ellen, hanem kezet nyújtanak neki - jegyezte meg, hangsúlyozva: Magyarországon azért nincsenek politikai viták, mert nem adjuk meg a tiszteletet a másiknak.
Schmidt Mária azt mondta, tapasztalata szerint az újságírókat valójában nem érdeklik az interjúalany válaszai, nincs meg a szándék a másik gondolkodásának megértésére.
Elképesztőnek nevezte, hogy a sajtómunkások egy része milyen vehemenciával támadja a másikat, hiányzik a szakmai szolidaritás.
Gulyás Gergely úgy vélekedett, a külföldi újságírók sem azért jönnek Magyarországra, hogy objektív képet alkossanak, hanem egy feladat elvégzésének céljával.
Ha valami nem illik bele a képbe, azt nem közlik le - mondta.
Ablonczy Bálint újságíró azt hangsúlyozta, a médiának nagy a szerepe a közbeszéd "elvadulásában". Problémásként vázolta, hogy a közéletben vereségként fogják fel a másik meghallgatását.
Gerő András történész szerint egyesek prófétának gondolják magukat, ezeknek az "önjelölt világmegváltóknak" ideális táptalaj volt a kommunizmus, amelyben nagy becsülete lett az írott szónak. A demokrácia megjelenése óta azonban a választásokon mérhető, mekkora a különböző nézetek támogatottsága - tette hozzá.
Gulyás Gergely megjegyezte: a szólásszabadság lehetővé teszi, hogy elmondják véleményüket azok, akik azt gondolják, nekik van igazuk.
Amikor azonban autoriternek minősítik a rendszert, látni kell, hogy a szólásszabadság a demokratikus hatalmak jellemzője - közölte.
Az Országgyűlés alelnöke szerint nem igaz, hogy ma Magyarország nem jogállam, ezt állítani a közös fogalmak hiányára utal.
Gyulyás Gergely úgy fogalmazott, a migrációs válságról is kevés a tabuktól mentes vita. Úgy vélekedett, az elöregedő Európának a demográfiára, a családpolitika erősítésére kellene gondolnia.
Az angliai merényletekre utalva kijelentette, az integráció még akkor sem sikeres, amikor látszólag az.
A témáról szólva Schmidt Mária hangsúlyozta, nem látja a reálpolitikusi gondolkodást az Európai Unió vezetőitől.
Ha továbbra is csak a hatalom megtartása motiválja majd őket, veszélybe sodorják a kontinenst - fűzte hozzá, megjegyezve, a migrációs nyomás nem fog csökkenni.
Ablonczy Bálint szerint a felsőoktatási törvény módosítása tragikusan elhibázott, a politikai motiváció egyértelmű.
A civil törvény azonban sokkal kevésbé rossz, mint amilyen a híre - mondta.
Gerő András közölte: lényegében egyetért a kormány bevándorláspolitikájával, a "gyűlöletpropagandát" azonban kifogásolja. Szerinte észérvekkel is védhető lett volna a kabinet álláspontja.
