A hazai élőbárány-kivitelből nyolcvanhat százalékkal részesedő Olaszországba öt százalékkal kevesebb állat került, míg Németországba csaknem nyolcszorosára ugrott a kivitel – derült ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb jelentéséből.
Magyarország élőbárány-exportjának mennyisége 2,4 százalékkal csökkent, míg értéke a forint gyengülése miatt csaknem kilenc százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában a 2017. január–szeptemberihez képest – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb jelentéséből. A tanulmány kitér arra, hogy a kivitelből nyolcvanhat százalékkal részesedő Olaszországba öt százalékkal kevesebb bárány került, míg Németországba csaknem nyolcszorosára ugrott a kivitel. A harmadik legnagyobb exportpiac Horvátország volt a megfigyelt időszakban, ahová kétszeresére emelkedett a kiszállítás.
A juh- és bárányhús exportja nyolc százalékkal, értéke pedig csaknem 14 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. A jelentés szerint a magyar exportőrök legnagyobb mennyiségben Ausztriában és Romániában értékesítettek juh- és bárányhúst. De amíg az Ausztriába szállított mennyiség a másfélszeresére nőtt, addig Romániába huszonhat százalékkal csökkent a kivitel.
Az élőbárány-import mennyisége csaknem 11 százalékkal csökkent 2018 első kilenc hónapjában az előző év hasonló időszakához képest. A legtöbb élő bárány Romániából származott, az ott vásárolt mennyiség több mint huszonhárom százalékkal csökkent a vizsgált összehasonlításban.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió juh- és kecskeimportja (élőállat és hús) csaknem három százalékkal, százötvenezer tonnára nőtt 2018 első kilenc hónapjában az előző esztendő azonos időszakához képest.
Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az unió juh- és kecskehústermelése egy százalékkal, 862 ezer tonnára csökkenhet 2018-ban, ugyanakkor egy százalékkal, 870 ezer tonnára nőhet 2019-ben. A közösség juh- és kecskehúsimportja – a teljes évet vizsgálva várhatóan 175 ezer tonnára nő 2018-ban.
Kifizetődő biztosítások
Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron négyről ötmilliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége. Idén az előző évhez hasonlóan mintegy 13,3 milliárd forintnyi növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók, ebből több mint 9,8 milliárd forint után igényelhető díjtámogatás. Az immár hetedik éve működő díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a mindenkori keretösszeg erejéig a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának maximum 65 százalékát visszakapják utólagos támogatásként. A támogatási keret emelésével a túligénylés mértéke az előző évi 2,4 milliárdról 1,4 milliárd forintra csökkent. A közlemény felhívta a figyelmet a jövő évi változásokra is, miszerint átrendeződnek a támogatott biztosítások típusai, így egyebek között a C típusban csak szántóföldi kultúrák maradnak. Az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára. A gazdák négy biztosítótársaság közül választhatnak. (AMB)
