Az Iszlám Állam terrorszervezettől szerdán visszafoglalt Tabka-gát és az azonos nevű város aknamentesítését végzi a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ellenzéki szervezet - közölte csütörtökön a szervezet sajtóirodája.
Korábban számos, egymásnak ellentmondó hír merült fel a gát működőképességével kapcsolatban. Komoly aggodalmak merültek fel annak kapcsán, hogy a gátat súlyos károk érhették a harcok során, vagy a karbantartás hiánya miatt üzemképtelenné válhatott. Egyes feltételezések szerint maguk a dzsihadisták is tervbe vették, hogy szándékosan megrongálják a gátat, hogy így árasszák el a környező területeket, ezzel is lassítva az ellenük harcolók előrehaladását.
Még március közepén egy neve elhallgatását kérő műszaki szakértő közölte az AFP francia hírügynökséggel, hogy a bombázások megrongálták a gátat elektromos árammal ellátó erőművet, és ennek következtében működésképtelenné vált az Eufrátesznél emelt létesítmény. Talál Szello, az SDF szóvivője később cáfolta, hogy légicsapások érték volna a gátat.
A kurd-arab lázadószervezet szerdai jelentésében kitért arra, hogy mind a gát környékéről, mind a városból sikerült kiűznie a dzsihadista terrorszervezet harcosait. Az Iszlám Állam egyik utolsó kulcsfontosságú erődítményének számító Tabka-gát bevétele előkészítheti a terrorszervezet szíriai fellegvára, Rakka ellen készülő offenzívát, melyben az SDF is részt vesz. A Tabka és Rakka közötti 40 kilométeres szakaszon feltehetőleg felgyorsulhat a Rakka felszabadítására érkező csapatok előrenyomulása, a két város közötti út mentén ugyanis semmilyen nagyobb város nem található.
Nem osztják fel Szíriát
A szíriai biztonsági zónák létrehozása csak ideiglenes lehet, nem jelentheti Szíria felosztásának előzményét - jelentette ki csütörtökön Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja.
Elmondta, hogy a múlt héten Asztanában született iráni-török-orosz megállapodás révén több segély juthat az érintett területekre. Leszögezte mindazonáltal, hogy a biztonsági övezeteket nem szabad katonai akciók indítására felhasználni.
Ezzel párhuzamosan Jan Egeland norvég diplomata, aki tanácsadóként segíti a világszervezet humanitárius tevékenységét, Genfben közölte: az ENSZ-nek "még milliónyi kérdése van" a háromhatalmi megállapodással kapcsolatban.
Egeland azt mondta, hogy a biztonsági zónák létrehozását követő híradások szerint mérséklődött az erőszak, de a segélykonvojok továbbra sem nagyon jutnak el a szükséget szenvedőkhöz.
"Milliónyi kérdésünk és aggodalmunk van, de azt hiszem, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, amit néhányaktól láthatunk, hogy messziről cinikusan azt mondjuk, úgysem fog beválni. Ennek működnie kell" - húzta alá Jan Egeland a múlt héten a kazahsztáni Asztanában kötött megállapodással kapcsolatban.
A NATO nem vesz részt közvetlenül az Iszlám Állam elleni harcban
A NATO nem vesz részt közvetlenül az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni hadműveletekben Szíriában és Irakban - jelentette ki csütörtökön Berlinben a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg azt követően nyilatkozott, hogy Angela Merkel német kancellárral megbeszélést folytatott a május végi brüsszeli NATO-csúcstalálkozót előkészítő tárgyalásai keretében.
A tájékoztatón Stoltenberg hangoztatta: még ha az észak-atlanti szervezet be is lépne az amerikai vezetésű koalícióba, szerepe nem változik, a NATO nem vesz részt a harci cselekményekben Szíriában és Irakban. Továbbra is csak támogatást nyújt a harcoló egységeknek, illetve kiképezi azokat.
Angela Merkel azt mondta, hogy a szövetség szerepével kapcsolatos álláspontról a május 25-i csúcstalálkozón dönthetnek Brüsszelben. Tárgyalások folynak arról, szükséges-e, hogy a NATO hivatalosan részese legyen a koalíciónak, az erről folyó párbeszéd folytatódik. Úgy vélekedett, hogy az ezzel összefüggő megbeszélések az állam- és kormányfői találkozóig véget érnek.
A NATO jelenleg felderítési adatokkal, AWACS felderítő repülőgépekkel támogatja a koalíció harcát Szíriában, valamint részt vesz az iraki biztonsági erők kiképzésében és együttműködik a régió más országaival, mint például Jordánia és Tunézia.
A német kancellár az Iszlám Állam elleni küzdelemmel kapcsolatban határozottan kiállt amellett, hogy Németország nem fogja kibővíteni a koalícióban végzett tevékenységét". Ez akkor is így lesz, ha esetleg a brüsszeli csúcson döntés születik a részvételről a harci feladatokban - adta értésre.
Merkel úgy vélekedett, hogy a terrorizmus folyamatosan fenyegeti Európát. Hozzátette, hogy Németország folytatja a szélsőségesek elleni fellépését. Kifejtette: Európában folyamatosan változik a terrorizmussal kapcsolatos helyzet, és az is tapasztalható, hogy Németország szomszédságában naponta megjelenik a terrorizmus veszélye.
Berlin kitart a terrorizmus elleni küzdelem azon célja mellett, hogy az érintett régiókban segíteni kell a biztonsági erők kiképzésében, ahogy teszi ezt Afganisztánban is. "Szavainkat tettekkel támasztjuk alá" - hangoztatta Merkel.
Jens Stoltenberg arról is szólt, hogy a május végi csúcstalálkozón a másik jelentős téma a szövetség védelmi kiadásainak alakulása lesz. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-es walesi csúcstalálkozón a tagállamok megállapodtak: véget vetnek a védelmi kiadások csökkentésének, és fokozatosan megvalósítják a 2 százalékos GDP-arányos kiadási célt. Egyből hozzátette, hogy Németország is megemelte védelmi költségvetését, amit üdvölendőnek tart.
"A kiadások megosztása nemcsak a pénzzel van összefüggésben. Hozzájárulást jelent a szövetség képességeinek növeléséhez, a NATO küldetésének teljesítéséhez. Németország kulcsszerepet tölt be ebből a szempontból" - hangsúlyozta a főtitkár.
