A nyugat-európai emigrációban élt Szabó Zoltán író életművéről tartott a minap emlékülést a Magyar Művészeti Akadémia Művészetetelméleti Tagozata a Pesti Vigadóban. A konferencián a feleségével folytatott levelezéséről is tartottak előadást, valamint elhangzott, hogy a szerző Párizsban kulturális diplomataként kiállítást szervezett például Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula és Rippl-Rónai József képeiből, de Ady-estet is rendezett.
Egész napos konferencián mutatták be az 1949-től haláláig nyugat-európai emigrációban élő és alkotó Szabó Zoltán munkásságát a napokban a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében Rodostója volt London címmel, a Pesti Vigadóban. Szabó Zoltán nemcsak író, falukutató, publicista és a szociográfiai irodalom klasszikusa volt, hanem külföldön is kitűnően képviselte a magyar kultúrát és a kulturális élet nagyjait. Az emigrációban átfogó jellegű, összegző műveket már nem írt, de rendszeresen tartott ismeretterjesztő előadásokat franciául és angolul a magyar irodalom nevezetes alakjairól. Publikált az emigráns magyar sajtóban is. Irodalmi és politikai esszéit, cikkeit, kritikáit és emlékezéseit többek között a Látóhatár, az Irodalmi Újság, a Magyar Szó, a Szemle, a Külhoni Szövegtár és a Magyar Füzetek jelentette meg. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára A tardi helyzet és A cifra nyomorúság című Szabó-művekről tartott előadásában hangsúlyozta, mindkét műben a társadalom helyzetéről, állapotáról fest képet a szerző, s szól Trianonról és az azt követő helyzetről. A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Szabó Zoltán a magyar nemzetet szolgálta az emigrációban is, és igyekezett saját és a magyarság sebeit begyógyítani.
Cs. Nagy Ibolya kritikus, Utak Keleten és Nyugaton című előadásában rámutatott, Szabó azért is menekült Franciaországba, majd Angliába, mert emberségesebb közeget, szabadabb, szellősebb levegőt keresett. A. Szabó Magda egyetemi oktató előadásában Szabó Zoltánt mint a Párizsban élő kulturális diplomatát mutatta be. Kiemelte: az írónak húsz intenzív hónap adatott meg a diplomáciában, ám nem hivatalnoki feladatra készült. Mint mondta, rengeteg kulturális kapcsolatra tett szert, így Tristan Tzara költővel, a dadaizmus alapítójával is találkozott. Szabó Zoltán kitűnően reprezentálta a magyar kultúrát külföldön, tulajdonképpen a magyar kultúra otthonát nyitotta meg a párizsi követségen. Szervezett kiállítást például Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula és Rippl-Rónai József képeiből, de Ady-estet is tartott.
Szabó Zoltán háromszor nősült, második felesége Károlyi Judit, az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály egykori miniszterelnök lánya volt. Kettejük kapcsolatáról számolt be Szabó Zsuzsa, aki francia és magyar nyelvű levelezésüket fordította magyarra. A levelekből kitűnik, hogy az író részéről ez szenvedélyes szerelem volt, míg a magyarul nem beszélő Judit részéről sokkal mérsékeltebb érzelem. Szabó Zsuzsa előadásában azt is hangsúlyozta, hogy a levelekben nincs sok tényanyag, sokkal inkább két ember érzelmi viszonyáról tanúskodnak, azonban mindez érdekes háttéradalék lehet egy Szabó Zoltán-monográfiához.
