Hamvas Béla műveibe erősen belenyúltak a hagyaték korábbi gondozói, sok szövegét jelentős mértékben megcsonkították – mondta el pénteken az Írók Boltjában Palkovics Tibor, a Medio Kiadó vezetője. Az esten bemutatták az író Álarc és koszorú című esszékötetét és A bor filozófiájából készült hangoskönyvet is.
Megjelent két új, fontos Hamvas Béla-kiadvány is a közelmúltban: az Álarc és koszorú című esszékötet, valamint A bor filozófiájának hangoskönyv-változata, amelyen Rudolf Péter Kossuth-díjas színművész tolmácsolásában hallhatjuk az író egyik legismertebb és legnépszerűbb szövegét. A két újdonságot péntek este mutatták be az Írók Boltjában, ahol szó esett a hagyatékkal kapcsolatos legfontosabb jövőbeli tervekről is.
Az életműkiadás harmincadik kötetéről Palkovics Tibor, a Medio Kiadó vezetője beszélt, és kiemelte, hogy az Álarc és koszorút – amely egy négy kötetből álló esszésorozat első része – már régen meg kellett volna jelentetni. Mint mondta, a könyvbe Hamvasnak azok az esszéi, tanulmányai és előadásai kerültek be, amelyeket az író életében nem rendezett gyűjteménybe, s eddig azért nem adták ki, mert a hagyaték korábbi gondozói, Dúl Antal, valamint Hamvas Béla özvegye, Kemény Katalin azt gondolták, hogy ez az egyik legproblematikusabb szöveg, s emiatt csak a sorozat végén akarták közzétenni. Palkovics Tibor szerint azonban rossz politikát folytattak ezzel kapcsolatban, mert valójában rendkívül fontos szöveg, a korszak egyik meghatározó írása. Hangsúlyozta, az 1934 és ’37 között íródott esszékben csírájában ott van Hamvas Béla minden olyan gondolata a háborúról, a demokráciáról, valamint az arisztokráciáról, amely későbbi írásaiban is megjelenik. „Intenzív, feszült szöveg, de nem kell tőle félni” – tette hozzá.
A bor filozófiájából készült hangoskönyv kapcsán Katona Zsuzsa filmrendező elmondta, Rudolf Péterrel közösen készítették el a felvételeket egy olyan teljes szövegváltozat alapján, amely csak mostanában került elő, s eddig nem volt publikálva. Mint rámutatott, a hagyaték korábbi gondozói több szövegbe is belenyúltak, mert talán attól tartottak, hogy a szamizdatból hirtelen napvilágra kerülő művek túl provokatívak lesznek. A rendező azt is elárulta, Rudolf Péter valódi Hamvas Béla-rajongó, így könnyű volt együtt dolgozni vele. Elmondása szerint Hamvas szövegei nagyon ízesek és érzékiek, ezért nem puszta felolvasást készítettek belőle, hanem szituációba ágyazták, amelytől sokkal átélhetőbb lett a feldolgozás.
Palkovics Tibor hozzáfűzte, ezek az első olyan kiadványok, amelyeket az eredeti szövegváltozatok szerint tudtak megjelentetni, ugyanakkor lassan lezárul a nagyobb lélegzetű Hamvas-művek kiadása. Mint kiemelte, mostantól a lehető leghűebben szeretnék követni az eredeti műveket. A bor filozófiáját a szöveg korábbi gondozói szerinte nagyon megcsonkították, csaknem az egyharmadát kihúzták, és sajnos nem csak ez a mű érintett, Hamvas más írásai is súlyos károkat szenvedtek el – vallotta be, hozzátéve, hogy ha lezárul az életmű-sorozat, akkor elindítják a kritikai kiadások megjelentetését, hogy a teljes és gondozott valódi szövegek elérhetők legyenek. Szerinte erre azért is nagy szükség van, mert egyre több fordítási igény érkezik be hozzájuk. Katona Zsuzsa hozzátette, tervezik, hogy a Karnevál című műből is hangoskönyvet készítenek, ugyanis a sűrű hamvasi szöveg jobban eljut hozzánk, ha interpretálja valaki, s ez meghozhatja a kedvet a művek újraolvasásához is. A rendező megemlítette, hogy emellett egy filmtervezetük is van. Így látták ők címmel szeretnék közölni tizenkilenc interjú felvételét, amelyeken olyan emberek beszélnek Hamvas Béláról, akik személyesen is ismerték őt.
Az életműkiadás harmincadik kötetéről Palkovics Tibor, a Medio Kiadó vezetője beszélt, és kiemelte, hogy az Álarc és koszorút – amely egy négy kötetből álló esszésorozat első része – már régen meg kellett volna jelentetni. Mint mondta, a könyvbe Hamvasnak azok az esszéi, tanulmányai és előadásai kerültek be, amelyeket az író életében nem rendezett gyűjteménybe, s eddig azért nem adták ki, mert a hagyaték korábbi gondozói, Dúl Antal, valamint Hamvas Béla özvegye, Kemény Katalin azt gondolták, hogy ez az egyik legproblematikusabb szöveg, s emiatt csak a sorozat végén akarták közzétenni. Palkovics Tibor szerint azonban rossz politikát folytattak ezzel kapcsolatban, mert valójában rendkívül fontos szöveg, a korszak egyik meghatározó írása. Hangsúlyozta, az 1934 és ’37 között íródott esszékben csírájában ott van Hamvas Béla minden olyan gondolata a háborúról, a demokráciáról, valamint az arisztokráciáról, amely későbbi írásaiban is megjelenik. „Intenzív, feszült szöveg, de nem kell tőle félni” – tette hozzá.
A bor filozófiájából készült hangoskönyv kapcsán Katona Zsuzsa filmrendező elmondta, Rudolf Péterrel közösen készítették el a felvételeket egy olyan teljes szövegváltozat alapján, amely csak mostanában került elő, s eddig nem volt publikálva. Mint rámutatott, a hagyaték korábbi gondozói több szövegbe is belenyúltak, mert talán attól tartottak, hogy a szamizdatból hirtelen napvilágra kerülő művek túl provokatívak lesznek. A rendező azt is elárulta, Rudolf Péter valódi Hamvas Béla-rajongó, így könnyű volt együtt dolgozni vele. Elmondása szerint Hamvas szövegei nagyon ízesek és érzékiek, ezért nem puszta felolvasást készítettek belőle, hanem szituációba ágyazták, amelytől sokkal átélhetőbb lett a feldolgozás.
Palkovics Tibor hozzáfűzte, ezek az első olyan kiadványok, amelyeket az eredeti szövegváltozatok szerint tudtak megjelentetni, ugyanakkor lassan lezárul a nagyobb lélegzetű Hamvas-művek kiadása. Mint kiemelte, mostantól a lehető leghűebben szeretnék követni az eredeti műveket. A bor filozófiáját a szöveg korábbi gondozói szerinte nagyon megcsonkították, csaknem az egyharmadát kihúzták, és sajnos nem csak ez a mű érintett, Hamvas más írásai is súlyos károkat szenvedtek el – vallotta be, hozzátéve, hogy ha lezárul az életmű-sorozat, akkor elindítják a kritikai kiadások megjelentetését, hogy a teljes és gondozott valódi szövegek elérhetők legyenek. Szerinte erre azért is nagy szükség van, mert egyre több fordítási igény érkezik be hozzájuk. Katona Zsuzsa hozzátette, tervezik, hogy a Karnevál című műből is hangoskönyvet készítenek, ugyanis a sűrű hamvasi szöveg jobban eljut hozzánk, ha interpretálja valaki, s ez meghozhatja a kedvet a művek újraolvasásához is. A rendező megemlítette, hogy emellett egy filmtervezetük is van. Így látták ők címmel szeretnék közölni tizenkilenc interjú felvételét, amelyeken olyan emberek beszélnek Hamvas Béláról, akik személyesen is ismerték őt.
