Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán a kereskedelmi protekcionizmus visszaszorítására szólított fel, orosz kollégája, Vlagyimir Putyin pedig a nyugati szankciókat bírálta. A két vezető beszéde egyben előkészítette a terepet a Donald Trump amerikai elnökkel tervezett, nagy jelentőségű háromoldalú találkozóhoz.
A nyilatkozatok az Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján hangzottak el a dél-kínai Sencsenben, néhány órával azelőtt, hogy Trump megérkezett Kínába. Az amerikai elnök a héten Manilában találkozott több fontos regionális szövetségesével.
Hszi a repülőtéren fogadta Trumpot, viszonozva az amerikai elnök szeptemberi gesztusát, amikor az Andrews légitámaszponton üdvözölte őt. A két vezető röviden megölelte egymást, majd néhány szót váltottak, mielőtt a vörös szőnyegen elindultak volna a rájuk váró konvojhoz.
A program szerint közös csoportképen vesznek részt az APEC többi vezetőjével, majd banketten találkoznak. Csütörtökön Putyin is csatlakozik hozzájuk egy háromoldalú megbeszélésen, amelyen szóba kerülhet az orosz–ukrán háború, az Egyesült Államok Iránnal folytatott háborúja, valamint a kereskedelem, a mesterséges intelligencia és a nukleáris fegyverek kérdése.
A tervezett találkozót egyesek az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlították, amelyen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió vezetői a második világháború utáni világrend alapjairól állapodtak meg, és kijelölték a nagyhatalmi befolyási övezeteket. A jaltai megállapodások azóta gyakran szolgálnak példaként arra, amikor nagyhatalmak a kisebb országok érdekeinek figyelmen kívül hagyásával döntenek a nemzetközi rendről.
A párhuzam több európai és ázsiai fővárosban is aggodalmat keltett. Attól tartanak, hogy a világ legnagyobb katonai hatalmai olyan megállapodásokat köthetnek, amelyek figyelmen kívül hagyják más országok érdekeit.
Hszi a szabad kereskedelem mellett érvelt
Megnyitóbeszédében Hszi a szabad és nyitott kereskedelem támogatására szólított fel. Kínát stabil és kiszámítható partnerként igyekezett bemutatni a nemzetközi színtéren, szembeállítva az országa politikáját az Egyesült Államokéval, amely Donald Trump elnöksége alatt vámokat emelt és határozottabb külpolitikai irányvonalat követ.
A kínai elnök felszólalására néhány nappal azután került sor, hogy Washington újabb korlátozásokat jelentett be a fejlett mesterséges intelligencia-chipek kínai hozzáférésével kapcsolatban. Az intézkedések olyan vállalatok termékeit is érintik, mint az Nvidia, és tovább terhelhetik a Peking és Washington közötti törékeny kereskedelmi fegyverszünetet. Kína megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba.
„Határozottan fenn kell tartanunk a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszert, amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet áll. Támogatnunk kell a szabad és nyitott kereskedelmet és beruházásokat, valamint biztosítanunk kell a globális ipari és ellátási láncok stabil és zavartalan működését” – mondta Hszi az üzleti vezetők előtt.
A nyugati kereskedelmi partnerek bírálják Kínát, amiért az ország éves kereskedelmi többlete meghaladja az ezermilliárd dollárt. Szerintük Peking gazdaságpolitikája a feldolgozóipart támogatja a fogyasztás rovására.
A kínai vezetés ezzel szemben azzal érvel, hogy az ország növekedési modellje indokolt, mivel Kína még mindig igyekszik felzárkózni a világ leggazdagabb gazdaságaihoz. Washington, Brüsszel és más nyugati partnerek ugyanakkor aggódnak amiatt, hogy Kína meghatározó szerepet szerzett a globális ellátási láncokban, és ezt geopolitikai előnyre válthatja. Szerintük a kínai gazdaságpolitika veszélyezteti saját iparágaikat és munkahelyeiket.
Hszi azt mondta, Kína továbbra is fejleszti ipari kapacitásait és olyan új technológiákba fektet be, amelyek más országok számára is előnyösek lehetnek. Hozzátette: az ország csökkenteni fogja a vámokat, tovább nyitja piacait, és fellép a protekcionizmus, valamint az egyoldalú gazdaságpolitikai lépések ellen.
George Chen, az Asia Group partnere és digitális üzletágának vezetője szerint Hszi üzenete sok, a globális Délhez tartozó országban kedvező fogadtatásra találhat. Úgy véli, Peking ezzel is igyekszik szembeállítani saját technológiai stratégiáját Washingtonéval.
Trump ázsiai körútja az első azóta, hogy a Republikánus Párt vereséget szenvedett a félidős választásokon. Az amerikai–kínai viszonyt közben tovább terhelik az Nvidia vezérigazgatóját, Jensen Huangot és egy feltételezett kínai hírszerzési kapcsolatokkal rendelkező személyt érintő sajtóértesülések és vádak.
Elemzők többsége ennek ellenére arra számít, hogy Washington és Peking igyekszik viszonylag stabilan tartani kapcsolatait. Trump és Hszi a sencseni találkozó után decemberben Miamiban, a G20-csoport ülésén is találkozhat; ez lenne az idei negyedik személyes egyeztetésük.
Putyin szerint a szankciók elvesztették elrettentő erejüket
Putyin Hszi után lépett színpadra. Beszédében a nyugati hatalmakat korábbi hegemónoknak nevezte, Európáról pedig azt mondta, hogy „megalázó hanyatláson” megy keresztül. Az orosz elnök szerint az Ukrajna elleni invázió után bevezetett szankciók nem érték el céljukat.
Putyin azután szólalt fel, hogy Ukrajna csapást mért a Krímet Oroszországgal összekötő, stratégiai jelentőségű Kercsi hídra. A Reuters beszámolója szerint a támadás komoly csapást jelentett Oroszország négy éve tartó háborús erőfeszítéseire.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy a gazdasági dominancia és a közvetlen kényszer hagyományos eszközei nagyrészt kimerültek, és elvesztették megfélemlítő erejük jelentős részét” – mondta az orosz elnök.
„Bár a szankciók, a vámok és az exportkorlátozások továbbra is bizonyos visszatartó hatással bírhatnak, nem képesek megállítani a növekedést, és még kevésbé tudják összeomlasztani a versenytársak gazdaságát.”
A későbbi kétoldalú találkozón Hszi és Putyin méltatta a két ország szoros partnerségét, és további lépéseket ígért egy többpólusú világrend kialakítása érdekében.
Trump Manilában eközben a Fülöp-szigetekkel folytatott védelmi együttműködés elmélyítését ígérte, miközben a Dél-kínai-tenger vitatott területei miatt egyre feszültebb a viszony Manila és Peking között. Az amerikai elnök korábban azt is felvetette, hogy kínai látogatása során találkozhat Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, de ilyen egyeztetést egyelőre nem erősítettek meg.
A Kreml a héten elutasította a tervezett háromoldalú találkozó és a jaltai konferencia közötti párhuzamot, az ilyen összehasonlításokat „politológusok játékának” nevezve. Moszkva ugyanakkor elismerte, hogy a megbeszélésnek jelentős hatása lehet a nemzetközi ügyekre. Peking szerint a háromoldalú találkozó hozzájárulhat a világbéke előmozdításához.
Kedden Tajvan és Japán is arról számolt be, hogy orosz katonai repülőgépeket észleltek a térségük közelében, illetve légterükben.
Putyin „viharosnak” nevezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, de szerinte a nézeteltéréseket tárgyalóasztal mellett kell rendezni.
„Ezért nagy előnyöket várok a közelgő háromoldalú találkozótól” – idézi a Reuters.







