Indonézia alelnöke, Gibran Rakabuming Raka csütörtökön benyújtotta lemondását a parlament felsőházának. Döntésével véget vetett a politikai jövőjét övező, napok óta tartó találgatásoknak. Eközben édesapja, a volt elnök Joko Widodo támogatásáról biztosította a jelenlegi államfőt, Prabowo Subiantót.
Widodo kiállása Gibran távozása után enyhítheti a feszültséget Prabowo és elődje politikai szövetségében. Az alelnök lemondása Indonézia legjelentősebb politikai távozása lehet Suharto elnök 1998-as lemondása óta.
„Továbbra is támogatjuk Prabowo elnök kormányát, különösen azokat a programokat, amelyek a szélesebb közvélemény érdekeit szolgálják” – mondta a nagy népszerűségnek örvendő, Jokowi becenéven ismert Widodo újságíróknak otthona előtt, a közép-jávai Solóban.
Elemzők szerint a Prabowo és Jokowi közötti szakítás tovább destabilizálhatta volna a kormányt. A két politikus korábban kétszer is egymás ellen indult az elnökválasztáson: mindkét alkalommal Prabowo maradt alul, ám később Jokowi támogatásával mégis hatalomra került.
Prabowo kormánya közben több, kiemelt jelentőségű programja miatt is botrányokkal küzd. Egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy képes-e irányítani Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdaságát. A politikai bizonytalanság a befektetői hangulatot is rontotta.
A kormány költségvetési terveit és általános politikai irányvonalát egyre nagyobb figyelem övezi. A tőzsdén továbbra is fennáll a leminősítés kockázata, a rúpia pedig mintegy 0,6 százalékot gyengült, és a dollárral szemben új történelmi mélypontra, 18 255-re esett.
Jokowi nyilatkozata előtt néhány perccel Gibran megérkezett a jakartai parlamentbe. Ahmad Muzani, a felsőház elnöke elmondta, hogy az alelnök mintegy húsz percig egyeztetett a parlament vezetőivel, majd átadta lemondólevelét, és kérte annak feldolgozását.
Gibran „saját elhatározásából, a kormány és a nemzet érdekében” hozta meg döntését – mondta Muzani, miközben felolvasta a levelet az újságíróknak.
Juszril Ihza Mahendra igazságügyi miniszter szerint az öt bekezdésből álló levélben Gibran személyes okokra hivatkozott, valamint a „növekvő közhangulatot” is megemlítette.
Lemondását egyre többen követelték
Muzani közlése szerint Gibran Prabowo elnöknek is benyújtott egy külön lemondólevelet, de abban nem indokolta döntését.
A 39 éves politikust Prabowóval együtt választották meg a 2024-es választáson. A kampány során Jokowit azzal vádolták, hogy beavatkozott a választási folyamatba: egy bírósági döntés befolyásolásával elérte a választási szabályok módosítását, ami lehetővé tette fia indulását.
Gibran távozását törvényhozók is követelték, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges megfelelő iskolai végzettséggel.
Az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntései szerint Gibran külföldön szerzett középiskolai végzettsége nem felelt meg az alelnökjelöltekre vonatkozó jogi előírásoknak, a választási hatóságok pedig tévesen fogadták el a jelentkezését.
Prabowo két utódjelöltet nevezhet meg
A parlament vezetői most egyeztetnek a további teendőkről – közölte Muzani.
Juszril Ihza Mahendra igazságügyi miniszter már szerdán elmondta, hogy Gibran lemondása után a felsőháznak össze kell ülnie, és hivatalosan is meg kell állapítania az alelnöki tisztség megüresedését. Ezt követően levélben kell felkérnie az elnököt, hogy nevezzen meg két lehetséges utódot.
A törvények szerint 60 napon belül meg kell választani az új alelnököt.
Elemzők szerint a Prabowo és Jokowi közötti feszültség újabb jele volt, hogy a múlt héten vizsgálat indult egy állítólagos illegális lehallgatási ügyben. A gyanú szerint magas rangú rendőri tisztviselők is érintettek lehetnek, köztük Listyo Sigit Prabowo volt országos rendőrfőkapitány, akit Jokowi hűséges támogatójának tartanak.
A rendőrség csütörtökön közölte: elegendő előzetes bizonyítékuk van ahhoz, hogy négy gyanúsított ellen hazaárulás miatt eljárást indítsanak. A gyanú szerint az érintettek Prabowót, más politikusokat, aktivistákat és újságírókat hallgattak le.
Egy parlamenti meghallgatáson a törvényhozók arra kérték Suyudi Ario Seto rendőrfőkapitányt, hogy derítse ki, ki adott utasítást Listyónak az állítólagos lehallgatásokra, és milyen politikai érdekek állhattak az ügy hátterében – írta meg a Reuters.
