Az inka birodalom vallási szertartásain feláldozott gyermekek múmiáinak vizsgálata új részleteket tárt fel arról, hogyan készítették fel őket a haláluk előtti hónapokban. A kutatók nyolc, mintegy 500 éves múmiából származó haj- és körömmintákat elemeztek, amelyekben különféle tudatmódosító szerek nyomait találták meg.
Az eredmények arra utalnak, hogy a gyermekeknek adott anyagok elsősorban a hosszú, kimerítő utazások fizikai és lelki megpróbáltatásainak enyhítését szolgálhatták.
Az inkák egyik legfontosabb vallási szertartása, a capacocha során kiválasztott gyermekeket az istenek követeinek tekintették. A kiválasztásban olyan tulajdonságok játszottak szerepet, mint a különleges szépség és a testi tisztaság. A gyermekeket gyakran a birodalom fővárosába, Cuscóba vitték, ahol ünnepélyes ceremóniákon vettek részt, majd távoli szent helyekre, sokszor az Andok magas hegycsúcsaira indultak. Az út akár hónapokig is tarthatott, a gyermekeket pedig haláluk után értékes textíliákkal, kerámiákkal és figurákkal együtt temették el.
A Varsói Egyetem kutatója, Dagmara Socha és munkatársai a múmiák haj- és körömmintáiban többek között stimulánsok, hallucinogének és gyógynövényekből származó vegyületek nyomait keresték. A vizsgálatok során minden elemzett hajmintában kimutatták a kokain és annak egyik bomlásterméke, a benzoilekgonin jelenlétét. Ez arra utal, hogy a gyermekek kokaleveleket fogyasztottak, amelyek az Andok térségében régóta fontos szerepet töltenek be. A kokalevél rágása csökkentheti az éhségérzetet és a fáradtságot, így segíthetett a gyermekeknek elviselni a nehéz hegyi utazásokat.
A kutatók egyes mintákban kokainetilént is találtak, amely a szervezetben akkor képződik, amikor a kokain és az alkohol egyszerre van jelen. Ez arra utal, hogy bizonyos gyermekek mindkét anyagot fogyasztották. Az alkohol valószínűleg chicha formájában került a szervezetükbe: ez erjesztett kukoricából készült ital volt, amely az inka vallási szertartások fontos részeként szolgált.
Különösen érdekes eredmény volt a harminként ismert pszichoaktív vegyület kimutatása egy 14 éves lány, az Ampato-i Szűzanya, más néven Juanita körömmintájában. A harmine több növényben is megtalálható, köztük az amazóniai Banisteriopsis caapi nevű liánban, amelyet az ayahuasca készítéséhez is használnak. A kutatók nem tudták megállapítani, pontosan melyik növényből származott a vegyület, de felfedezése felveti annak lehetőségét, hogy az Amazonas vidékéről származó növényeket is szállítottak az Andokba vallási célokra.
A vizsgálat során a kutatók több hallucinogén anyagot, köztük meszkalint, DMT-t és bufotenint is kerestek, de ezekből nem találtak nyomokat. Bár nem zárható ki, hogy a gyermekek a szertartások utolsó szakaszában egyszeri alkalommal fogyasztottak ilyen szereket, a leletek inkább arra utalnak, hogy a tudatmódosító anyagokat a megpróbáltatások enyhítésére, nem pedig hallucinációk előidézésére alkalmazták.
Az egyik múmia, egy nyolcéves kislány maradványai különösen részletes betekintést engedtek az utolsó hónapokba. A Mount Chuscha hegyén talált gyermek hajában körülbelül hat hónapnyi kémiai nyomot tudtak rekonstruálni. A kokafogyasztás mértéke az időszak során változott, és a halála előtti hónapban csökkenni látszott, miközben az alkoholfogyasztás is megkezdődhetett. A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek, mert a hajba beépülő vegyületek mennyiségét nemcsak a fogyasztás, hanem más biológiai tényezők is befolyásolhatják.
A kutatás arra is rámutat, hogy az inka birodalom vallási gyakorlatai nem voltak mindenütt egyformák. Bár a capacocha központi jelentőségű birodalmi szertartás volt, a különböző közösségek és helyi vallási hagyományok eltérő módon alkalmazhatták. A tudósok a jövőben további vizsgálatokkal szeretnék feltárni a gyermekek származását, életük korábbi szakaszait és a feláldozásuk előtti felkészítés részleteit – írja a ScienceAlert.
