Saját kabinetfőnöke is érintett lehet Prabowo Subianto indonéz elnök telefonbeszélgetéseinek feltételezett lehallgatásában. A hatóságok több magas rangú rendőrtiszttel szemben nyomoznak, az elnöki hivatal pedig a hazaárulás lehetőségét is felvetette. A botrány tovább mélyítheti az államfő és elődje, Joko Widodo közötti feszültséget.
Politikusok, újságírók, civil szervezetek képviselői és üzletemberek mellett Prabowo Subianto indonéz elnököt is célba vehette az a feltételezett lehallgatási művelet, amelynek ügyében a héten több magas rangú tisztségviselőt letartóztattak.
Köztük van Listyo Sigit Prabowo, az államfő nemrég kinevezett kabinetfőnöke is, aki az azonos névelem ellenére nem rokona az elnöknek. Listyo korábban az országos rendőrséget vezette, és Prabowo elődje, a Jokowiként ismert Joko Widodo régi szövetségesének számít.
A történteket sokan az egykor szoros politikai együttműködés felbomlásának újabb jeleként értelmezik. Jokowi még Prabowo 2024-es elnökválasztási győzelmét segítette, kapcsolatukban azonban azóta egyre több törésvonal mutatkozik.
„Listyo álláspontja, mint tudjuk, valójában nagyon közel áll Jokowiéhoz” – mondta Made Supriatma, a szingapúri ISEAS–Yusof Ishak Intézet vendégkutatója a BBC indonéz szolgálatának.
„Szóval most már gyakorlatilag kimondták, hogy külön utakon járnak.”
Listyót kedden két további magas rangú rendőrtiszttel együtt tartóztatták le. A gyanú szerint az érintettek a rendőrség hivatalos elektronikus megfigyelőrendszerébe olyan telefonszámokat is bevittek, amelyek lehallgatásához nem követték az előírt eljárást. A számok között az elnöké is szerepelt.
A hatóságok azt vizsgálják, hogy a kommunikáció megfigyelését a szükséges dokumentumok, például nyomozási rendelkezés vagy ügyjelentés nélkül rendelték-e el. A feltételezett műveletre egy rendőrtiszt bejelentése után, a múlt héten derült fény. A nyomozók szerint ugyanakkor a lehallgatások már 2025-ben elkezdődhettek, amikor Listyo még országos rendőrfőkapitányként dolgozott.
Az elnöki szóvivő szerdán arról beszélt, hogy az ügy akár hazaárulásnak is minősülhet, mert „érzékeny információkat” érint, amelyek „veszélyeztethetik a nemzet érdekeit és szuverenitását”. A feltételezett lehallgatások indítéka azonban továbbra sem ismert. A hazaárulás lehetőségének felvetése nem jelenti azt, hogy ezt a bűncselekményt már megállapították volna.
Indonéziában a hazaárulás egyes eseteiért életfogytiglani szabadságvesztés, sőt halálbüntetés is kiszabható, bár az országban egy évtizede nem hajtottak végre kivégzést.
Csütörtök este negyedik gyanúsítottként Slamet Uliandit, az országos rendőrség bűnügyi nyomozó szervezetének tisztségviselőjét nevezték meg. Őt nem vették őrizetbe, mert szélütés után lábadozik, és egészségi állapota ezt nem tette lehetővé.
Listyo csak a múlt hónapban került az elnöki kabinet élére. Letartóztatását követően rövid időn belül felmentették tisztségéből.
Az indonéz politikai vezetők körül korábban is merültek fel lehallgatási ügyek. Jokowi hivatalos rezidenciáján 2014-ben, még jakartai kormányzósága idején több lehallgató eszközt találtak. Megawati Soekarnoputri volt államfő pedig 2024-ben azt állította, hogy azért nem használja személyes mobiltelefonszámát, mert megfigyelés célpontjává vált.
Suyudi Ario Seto országos rendőrfőnök csütörtökön igyekezett elhatárolni a mostani vizsgálatot a politikai küzdelmektől. Újságíróknak azt mondta, az eljárás „kizárólag bűnüldözési célú, és semmi köze a rivalizáláshoz vagy bármi máshoz”.
A történtek mégis újabb terhet jelentenek Prabowo és a 2014 és 2024 között hivatalban lévő Jokowi kapcsolatában. A két politikus a 2024-es választás előtt kötött szövetséget: a leköszönő elnök támogatása hozzájárult Prabowo győzelméhez, miközben Jokowi legidősebb fia, Gibran Rakabuming Raka az alelnöki tisztséget szerezte meg.
Két év elteltével az együttműködés egyre bizonytalanabbnak látszik, bár a szakítást egyik fél sem erősítette meg.
Prabowo hivatalba lépése óta kevés figyelmet fordított elődje kiemelt beruházására, az új főváros, Nusantara építésének előmozdítására. Az állami erőforrások jelentős részét inkább saját meghatározó programjára, az országos ingyenes iskolai étkeztetésre összpontosította.
Az elmúlt év személyi átrendeződései szintén érintették Jokowi szövetségeseit. Prabowo többeket más szerepkörbe helyezett, köztük a hosszú ideig pénzügyminiszterként dolgozó Sri Mulyani Indrawatit.
Közben Gibran helyzete körül is vita bontakozott ki. Ellenfelei középiskolai végzettségének érvényességét kérdőjelezik meg, amely az alelnökjelöltség egyik feltétele. Arra hivatkozva kezdeményezték eltávolítását, hogy álláspontjuk szerint nem felelt meg az induláshoz szükséges követelményeknek.
A Jokowi bizalmasának tartott Listyo letartóztatása ebben a feszült politikai helyzetben kapott különös jelentőséget. A volt elnököt csütörtöki bírósági megjelenése után kérdezték a lehallgatásokról. Válaszában úgy fogalmazott: „mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk a folyamatban lévő jogi eljárást”.
A botrány Prabowo elnökségének több szempontból is viharos időszakában robbant ki. Az ingyenes iskolai étkeztetés finanszírozási nehézségekkel küzd, Indonézia egyes vidékeit az elmúlt évtized legsúlyosabb erdőtüzei sújtották, a tőzsde pedig a kiterjedt piaci manipulációról szóló vádak miatt került válságba.
Szakértők szerint a politikai konfliktusok közben háttérbe szorulnak a lakosságot közvetlenül érintő gondok, a gazdasági bizonytalanságtól a környezetszennyezésig.
Az elmúlt hónapokban tüntetők vonultak utcára a megélhetési költségek, a korrupció és az erdőtüzekből származó mérgező füst miatt is, intézkedéseket követelve a kormánytól.
„Olyan, mintha egy robotpilóta üzemmódban lévő országban élnénk” – mondta Nicky Fahrizal, az indonéz Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatója a BBC indonéz szolgálatának.
„Mert a kormány működési módja azt bizonyítja, hogy nem az emberek érdekeit, hanem az egyes csoportok érdekeit érvényesítik.”
