Rekordokat döntő ütemben járultak urnák elé kedden az izraeliek, hogy véleményt formáljanak Benjamin Netanjahu miniszterelnök politikájáról azon a szavazáson, amelyet a választópolgárok az ország történetének legkövetkezményesebb választásának neveztek.
A 2023. október 7-i, a Hamász által vezetett terrortámadások óta ez az első országos választás. Ennek megfelelően hosszú sorok alakultak ki a szavazóhelyiségek előtt, miután a társadalom mélyen átéli az ország leghalálosabb napjának traumáját, valamint az azóta Gázában, Libanonban és Iránban vívott háborúk következményeit.
A Központi Választási Bizottság jelentése szerint a szavazók 44,9%-a már a szavazás első hét órájában leadta szavazatát, és még nyolc óra van hátra. Ez „minden rekordot eltört” – közölte a bizottság.
Politikai megosztottság és a politikai túlélő kihívói
Netanjahu jobboldali koalíciójának irányvonala belpolitikai szinten mélyen megosztotta az országot, és tovább mélyítette Izrael nemzetközi elszigeteltségét, miközben a kormányfő védelmébe vette teljesítményét, és az egyetlen olyan vezetőnek tüntette fel magát, akinek megvan a bátorsága ahhoz, hogy szembenézzen Izrael ellenségeivel.
Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője 19 éves kormányzása alatt a páratlan politikai túlélő hírében áll, nacionalista politikája pedig mindinkább beépült a rendszerbe. Az izraeli politikai struktúra széttöredezettsége azonban eddig is megnehezítette az ellenfelek számára, hogy kiszorítsák a jobboldali, szélsőjobboldali és ultraortodox pártokból álló koalíciót.
Fő riválisa, Gadi Eisenkot, a fegyveres erők volt vezérkari főnöke és a biztonságpolitika határozott képviselője arra törekszik, hogy a jobb- és középpártok, valamint az egyre inkább marginalizálódó baloldal támogatásával leváltsa a kormányfőt. A közvélemény-kutatások szoros versenyt mutatnak, és egyik vezető sem számíthat sima útra a hatalom felé.
Rekord részvétel és nemzetközi tényezők
Az előrejelzők egyelőre nem merik megjósolni, hogy a példátlan részvételi arány milyen végeredményt hozhat. A palesztin örökséggel rendelkező izraeliek szavazatainak megugrása egyrészt korlátozhatja Netanjahu jobboldali szövetségeseinek nyereségét, másrészt növelheti annak valószínűségét, hogy a leváltására szerveződő kormány arab pártok támogatására szoruljon – ez utóbbi kilátás azonban komoly vitákat szül a zsidó pártvezetők körében.
Több mint öt órával a szavazás megkezdése után közzétett üzenetében Netanjahu aktív részvételre buzdította híveit, arra hivatkozva, hogy a baloldali ellenfelek, valamint az ország lakosságának mintegy ötödét kitevő arab származású izraeliek körében kiemelkedően magas a mozgósítási arány.
A kampányban Netanjahu mellett foglalt állást az Irán elleni háborúban szövetségesnek számító Donald Trump amerikai elnök is, aki úgy fogalmazott, hogy „be kell fejezniük a munkát”.
Amennyiben sem Netanjahu, sem Eisenkot nem tud életképes kormánykoalíciót formálni a 120 fős parlamentben, Netanjahu ügyvezető (ideiglenes) miniszterelnökként maradhat hatalmon az újabb választások kiírásáig. Ellenfeleinek 2009 óta csupán egyszer sikerült elmozdítaniuk a kormányfői székből, amihez akkor két éven belül négy, eredménytelennek bizonyuló választásra volt szükség – de Netanjahu 18 hónap elteltével visszatért a hatalomba – írta meg a Reuters.
