Mindössze egy héttel azután, hogy Christa Pike túlélte a sikertelen kivégzését, ügyvédei bíróság elé vitték az ügyet, hogy megakadályozzák egy újabb kivégzési kísérletet. A Nashville-ben tartott meghallgatás egy várhatóan elhúzódó jogi küzdelem első lépése lehet.
Bill Lee, Tennessee kormányzója a történtek után felfüggesztette a kivégzéseket, amíg független vizsgálat tárja fel, mi vezetett a halálos injekcióval végrehajtott eljárás kudarcához. Pike ügyvédei azonban attól tartanak, hogy a hatóságok a vizsgálat lezárulta után ismét megpróbálhatják végrehajtani az ítéletet.
„Az állam nem tett ígéretet arra, hogy Pike asszonyt a jövőben nem végzik ki” – mondta Luke Ihnen ügyvéd a múlt szerdai tárgyaláson. A jogi csapat azt kérte a bíróságtól, hogy gondoskodjon a sikertelen kivégzés bizonyítékainak megőrzéséről. Pike ugyanis két, látszólag halálos adag pentobarbitál beadását is túlélte.
A nőre azért szabtak ki halálbüntetést, mert 1995-ben meggyilkolta 19 éves osztálytársát, Colleen Slemmert. Egyelőre nem tudni, hogy Tennessee megpróbálja-e ismét végrehajtani az ítéletet. A kérdésben bírósági döntés vagy a kormányzó közbelépése hozhat fordulatot.
Jogi szakértők a CNN-nek azt mondták, hogy az ügy szokatlan körülményei lehetőséget adhatnak Pike ügyvédeinek arra, hogy alkotmányos érvekkel lépjenek fel egy második kivégzési kísérlet ellen. Egyebek mellett arra hivatkozhatnak, hogy az újabb eljárás sértené a kétszeres büntetést tiltó jogelvet, illetve a kegyetlen és szokatlan büntetéssel szembeni alkotmányos védelmet.
A gyógyszereket beadták, Pike mégis életben maradt
Pike esete nem az első közelmúltbeli sikertelen kivégzés Tennessee államban. Az év elején a hatóságok leállították Tony Carruthers kivégzését, miután nem sikerült megfelelő intravénás hozzáférést biztosítaniuk a gyógyszerek beadásához.
Pike esetében is több mint egy órán át próbáltak vénát találni, és legalább hét tűt használtak. A lényeges különbség az volt, hogy míg Carruthers kivégzését még a gyógyszerek beadása előtt leállították, Pike szervezetébe ténylegesen bejuttatták a halálos szereket.
A nőt kórházba szállították, és ügyvédei szerint napokig eszméletlen volt. Később visszavitték a börtönbe, de a sérüléseinek teljes mértéke továbbra sem ismert. Jogi képviselői arról számoltak be, hogy Pike-nak koncentrációs és memóriazavarai vannak, és hónapokba telhet annak megállapítása, hogy maradandó kognitív károsodást szenvedett-e.
„Szégyen Tennessee államra nézve, hogy miután megpróbálták kivégezni, kórházba kellett szállítani, és életmentő ellátásra szorult” – mondta Corinna Barrett Lain, a Richmondi Egyetem jogászprofesszora, a halálos injekcióról szóló könyv szerzője. „Ez az egész valóságos káosz Tennessee számára.”
Robert Dunham, a Halálbüntetés-politikai Projekt igazgatója szerint a korábbi sikertelen kivégzéseknél a folyamat még azelőtt megszakadt, hogy a gyógyszereket beadták volna. Pike esete ezért különösen fontos jogi kérdéseket vet fel.
Alkotmányos akadálya lehet egy újabb kísérletnek?
Ha Tennessee ismét végre akarná hajtani a halálos ítéletet, az állam főügyészének kellene kérnie a helyi legfelsőbb bíróságtól a kivégzés időpontjának kitűzését. Előtte azonban azt is meg kellene állapítani, hogy Pike mentálisan alkalmas-e a kivégzésre: tisztában van-e az ítélet okával, és megérti-e annak jelentőségét.
Ügyvédei szerint a sikertelen kivégzés súlyos pszichés traumát okozott neki. A nőnek azzal a félelemmel, fájdalommal és bizonytalansággal kell megküzdenie, amelyet az élmény hagyott maga után. Az esetleges agykárosodás és a mentális egészségére gyakorolt hosszú távú hatások egyelőre nem tisztázottak.
Dunham szerint ezek a körülmények a kivégzésre való mentális alkalmasság megítélését is befolyásolhatják. Ha Pike-ot alkalmasnak találják, ügyvédei akkor is azzal érvelhetnek, hogy az újabb kivégzési kísérlet sértené az amerikai alkotmány ötödik kiegészítésében rögzített, a kétszeres büntetést tiltó elvet.
A szakértők egy 1946-os esetet is felidéztek: Willie Francis, egy 16 éves fiú túlélte a kivégzésére tett első kísérletet, miután meghibásodott a louisianai villamosszék. Francis arra hivatkozott, hogy újbóli kivégzése kettős büntetést, illetve kegyetlen és szokatlan büntetést jelentene. Az amerikai legfelsőbb bíróság azonban elutasította az érvelését, és engedélyezte a második kísérletet.
Pike ügyében az egyik döntő különbség az lehet, hogy a gyógyszerek már a szervezetébe kerültek. Dunham szerint a mostani esetben nem egyszerűen egy technikai hiba miatt kellett leállítani az eljárást, a hatóságok a protokoll betartására hivatkoztak, miközben a kivégzés mégis kudarcba fulladt.
Egy másik, 2009-es ügyben Romell Broom kivégzését azért szakították félbe Ohióban, mert a személyzet nem tudott megfelelő infúziós hozzáférést biztosítani. Az állam legfelsőbb bírósága később elutasította Broom érvelését, amely szerint egy második kísérlet sértené a kétszeres büntetés tilalmát. A bíróság indoklása szerint a kivégzéshez szükséges vénás hozzáférés megteremtése önmagában még nem jelenti azt, hogy a fogvatartottat közvetlenül a halál veszélyének tették ki.
Pike esetében viszont a halálos szerek beadása már megkezdődött, ami más jogi megítéléshez vezethet. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kérdés korántsem egyértelmű: a bíróságoknak azt is mérlegelniük kell, pontosan mikor tekinthető megkezdettnek a kivégzés, és mikortól alkalmazható a kétszeres büntetés elleni védelem.
Ügyvédei a nyolcadik alkotmánykiegészítésre is hivatkozhatnak, amely tiltja a kegyetlen és szokatlan büntetést. Ehhez azt kellene bizonyítaniuk, hogy egy újabb kísérlet a korábbinál nagyobb fájdalommal, félelemmel vagy lelki szenvedéssel járna.
A kormányzó kegyelmet adhat, utódja viszont mást akarhat
Bill Lee elrendelte a sikertelen kivégzés független vizsgálatát, és elhalasztotta egy másik, halálsoron lévő rab decemberre tervezett kivégzését is. Nem világos azonban, hogy a vizsgálat lezárul-e a kormányzó 2027 januárjában véget érő mandátuma előtt.
Dunham szerint, ha addig nem készül el a jelentés, Lee-nek akkor is döntenie kellhet arról, beavatkozik-e Pike ügyében. A kormányzó ugyanis megváltoztathatja az ítéletet, vagyis kegyelmet adhat a nőnek.
Pike ügyvédje felszólította Lee-t, hogy még hivatali ideje alatt lépjen közbe. Érvelése szerint ügyfele olyan súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül, amelyek az amerikai halálbüntetés történetében is rendkívülinek számítanak. A Halálbüntetési Információs Központ adatai szerint Lee korábban egyetlen halálra ítélt rabnak sem adott kegyelmet.
Ha a jelenlegi kormányzó nem intézkedik, a döntés utódjára marad. A tisztségért versengő két politikus gyökeresen eltérő álláspontot képvisel. A demokrata Jerri Green moratóriumot vezetne be a kivégzésekre, míg a republikánus Marsha Blackburn szenátor szerint Pike ítéletét végre kell hajtani, akár más módszerrel is.
„A válasz egyszerű: vissza kell állítani az elektromos széket, és gyorsan igazságot kell szolgáltatni az áldozatoknak” – írta Blackburn az X közösségi oldalon.
Az Egyesült Államok több államában az utóbbi években alternatív kivégzési módszerek felé fordultak, miután nehézségekbe ütköztek a halálos injekcióhoz szükséges gyógyszerek beszerzésében és alkalmazásában. Egyes helyeken ismét előtérbe került az elektromos szék és a kivégzőosztag, máshol pedig nitrogén-hipoxiát vezettek be.
Kenneth Smith alabamai fogvatartott például túlélte a halálos injekcióval végrehajtott első kivégzési kísérletet, majd később nitrogéngázzal végezték ki. Tennessee-ben bizonyos elítéltek választhatják az elektromos széket is: ez a lehetőség azokra vonatkozik, akik 1999 előtt követték el a bűncselekményüket, illetve bizonyos esetekben akkor is szóba jöhet, ha az állam nem tudja alkalmazni a halálos injekciót.
Egyelőre nem tudni, hogy Blackburn megválasztása esetén milyen további módszerek bevezetését támogatná. A helyi törvényhozók mindenesetre már nyilvánosan felvetették az alternatív kivégzési eljárások lehetőségét.
A második kivégzés politikai visszhangja is jelentős lehet
A szakértők szerint egy újabb kísérlet komoly politikai és közéleti vitát váltana ki. Dunham úgy véli, az eset olyan erkölcsi kérdéseket vet fel, amelyek miatt a kormányzóknak alaposan meg kell fontolniuk a döntésüket.
Corinna Barrett Lain szerint egy második kivégzés komoly kommunikációs válságot okozhatna az államnak. Úgy látja, a történtek már most is felháborodást váltottak ki, és az újabb kísérlet tovább erősíthetné a halálbüntetéssel szembeni ellenérzéseket.
Az Egyesült Államokban a halálbüntetés támogatottsága az elmúlt évtizedekben csökkent. Míg 1995-ben, Slemmer meggyilkolásának évében a lakosság nagyjából háromnegyede támogatta a büntetést, a 2025-ös felmérések szerint már csak körülbelül a fele foglalt állást mellette.
Dunham szerint a sikertelen kivégzések is hozzájárulhattak a közvélemény változásához. Pike esete különösen nagy figyelmet kaphat, mert a kivégzési eljárást teljes egészében az állam irányította, mégis súlyos kudarcba fulladt.
A történtek ellenére vannak, akik továbbra is a halálos ítélet végrehajtását követelik. Michelle Nowell, Tennessee egyik lakosa a szerdai tárgyalás után a CNN-nek arról beszélt, hogy az államnak már eddig is jelentős költségei merültek fel Pike őrzése, ügyvédei és kórházi kezelése miatt. Szerinte közben az áldozatról, Colleen Slemmerről megfeledkeznek.
Slemmer édesanyja, May Martinez, aki Floridából utazott Nashville-be, hogy tanúja legyen Pike kivégzésének, szintén úgy érzi, hogy az állam cserbenhagyta a családját.
„Csak igazságot akartam” – mondta a CNN-nek.
