Kialuddtak a lángok a vajdasági Delibláti-homokpusztán, ahol augusztus 2. óta négyezer hektárnyi természetvédelmi terület égett le - közölte Ivica Dacic, Szerbia ügyvezető belügyminisztere.
Ivica Dacic nyilatkozatában aláhúzta: a térség közelmúltbeli történetének legkiterjedtebb és legnehezebben megfékezhető erdőtüzében személyi sérülés nem történt, emberéletet nem követelt a katasztrófa, és egyetlen lakó- vagy melléképület sem csapott fel lánggal. A tűzoltó alakulatoknak a hivatásos és önkéntes erők, valamint a kiterjedt hazai és nemzetközi segítőcsapatok mintaértékű összehangolásával sikerült végérvényesen felszámolniuk a tűzfészkeket.
A szerb belügyminisztérium közleménye szerint a védelmi műveletek legfeszültebb napjain több mint 560 szakember, 170 jármű, egy specializált tűzoltóhajó, valamint számos nehéz munkagép állt szolgálatban a kárhelyszínen. Egyes kritikus napokon a 100-150 beavatkozást is elérte a riasztások száma. A kármentesítést a szélsőségesen nehezen járható terepviszonyok és a kifejezetten kedvezőtlen, száraz időjárási körülmények egyaránt súlyosan hátráltatták.
A lángok megfékezéséből az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül számos külföldi mentőegység is ketteztette részét. Románia, Németország és Magyarország szárazföldi tűzoltócsapatokkal, míg Csehország, Szlovákia és Románia helikopterekkel támogatta a védelmi vonalakat. Oroszország egy Il-76-os tűzoltó repülőgép bevetésével segítette az oltási munkálatokat. Hazánk 12 hivatásos tűzoltót és négy speciális műszaki járművet bocsátott a szerb hatóságok rendelkezésére.
A Delibláti-homokpuszta védett övezetében augusztus 2-án, a Fehértemplom közelében fekvő Sumarak település szomszédságában lobbant fel a tűz. A pusztító lángok mintegy négyezer hektárnyi természetvédelmi területet érintettek, amelyből több mint 3100 hektárt tiszta erdőterület képezett.
A környezetvédelmi szakemberek értékelése szerint a tűzvészben súlyosan károsodott erdőállományok teljes helyreállítása akár több évtizedet is igénybe vehet, míg a keletkezett károk pontos felmérése önmagában körülbelül egy évet vesz majd igénybe. A leégett területekről haladéktalanul el kell távolítani a megsemmisült és szerkezetileg meggyengült fákat, melyek egy újabb tűz kialakulásának kockázatát növelnék, továbbá kedveznének a pusztító szúfélék elszaporodásának is.
A szakértői gárda már azt is behatóan vizsgálja, hogy a korábban telepített, fokozottan gyúlékony tűlevelű fafajok helyett milyen, a szárazságnak és a potenciális erdőtüzeknek lényegesen jobban ellenálló állománnyal lehetne újjáéleszteni a vidéket. A felmerülő lehetőségek között a nyír, a nyár, a kőris és a tölgy egyaránt kiemelt szerepet kap.
A mintegy 35 ezer hektáron elterülő Delibláti-homokpuszta a Pannon-medence egyik legértékesebb ökológiai kincse, az ősi erdőssztyepp-, sztyepp- és mocsári ökoszisztémák egyik utolsó fennmaradt nagy maradványa. Homokdűnéi, füves pusztái, ligetes erdei és vizes élőhelyei több mint 900 növényfajnak, valamint számtalan ritka állatfajnak nyújtanak menedéket - számolt be az MTI.
