A fiatal japán pintyek (Lonchura striata domestica) énekei az emberi nyelvben találhatóakhoz hasonló statisztikai elvek szerint szerveződnek. A tudósok erre a következtetésre hat, különböző fejlődési szakaszban lévő hím egyed felvételeinek elemzése után jutottak el.
A felvételek feldolgozásához a kutatók egy olyan megközelítést alkalmaztak, amelyet a csecsemők folyamatos beszéd diszkrét elemekre szegmentálásának megfigyeléseiből fejlesztettek ki. A madárdalokban is képesek voltak stabil szótagsorokat azonosítani: az ilyen töredékeken belül a következő hang jobban megjósolható volt, mint a határaikon.
A tudósok összesen 30 felvételt vizsgáltak – madaranként ötöt. Azt találták, hogy néhány hangszekvenciát különösen gyakran ismételtek, míg a többségük sokkal ritkább volt. Eloszlásuk jól megfelelt Zipf törvényének: az összefüggés meredeksége körülbelül 1,05 volt, ami közel áll az emberi nyelvekre jellemző értékekhez. Továbbá a leggyakrabban használt töredékek általában rövidebbek voltak, mint a többi.
Ez a szerveződés már a kifejlett ének végleges kialakulása előtt kialakult. A fiatal pintyek első szekvenciái jelentősen eltértek a későbbi verziótól, de a zipfiánus eloszlás már jelen volt. Ahogy érésük során az egyes töredékeken belüli hangok közötti kapcsolatok stabilabbá váltak, és néhány leggyakoribb szekvencia egyre nagyobb részét tette ki a dalnak.
Hasonló statisztikai jellemzőket fedeztek fel korábban a púpos bálnák dalaiban. Mind a bálnák, mind a pintyek összetett hangsorokat vesznek át más egyedektől. Ezért a kutatók azt sugallják, hogy maga a kulturális tanulás is hozzájárulhat az ilyen jelszerveződés kialakulásához nagyon különböző fajoknál.
Ez a hipotézis tesztelhető lenne olyan állatokon, amelyek komplex, szekvenciális kommunikációval rendelkeznek, amely nem tanulás útján öröklődik. A szerzők arra számítanak, hogy egy ilyen rendszerben hasonló mintázatok nem alakulhatnak ki. Ráadásul az emberi beszédet és a pintyek énekét a szekvenciális konstrukció statisztikai tulajdonságai egyesítik, nem pedig a jelentésük: az egyes madártöredékek szemantikailag nem egyenértékűek a szavakkal – írta az Earth.com.
