Tizennyolc évvel azelőtt, hogy az orosz tankok bevonultak Ukrajnába, az akkori német pénzügyminisztert, Gerhard Schrödert kikérték, hogy nyilatkozzon Vlagyimir Putyin elnökről.
„Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az orosz elnök demokratikus országgá akarja alakítani Oroszországot, és ezt mély meggyőződésből teszi” – mondta Gerhard Schröder 2004-ben. Ugyanebben az évben Vlagyimir Putyint elsöprő többséggel újraválasztották egy olyan voksoláson, amelyet széles körben színlelt választásnak tartottak.
Schröder kijelentései jól tükrözték a két ország között a második világháború vége óta kialakult együttműködés és barátság szellemét. Németország gazdasága jelentős mértékben profitált az olcsó orosz gázimportból, amelynek csúcspontját a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezeték megépítése jelentette.
Ez a kapcsolat mára történelmi mélypontra süllyedt. Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke szerdán közvetlen katonai csapásokkal fenyegette meg Németországot, válaszul Berlin állítására, miszerint Oroszország állhat a múlt hónapban a lipcsei repülőtér ellen elkövetett sikertelen dróntámadás mögött. A robbanóanyaggal megrakott drón egy ukrán teherszállító repülőgép közelében zuhant le anélkül, hogy felrobbant volna.
A Kreml „alaptalannak” nevezte a vádat, Németország azonban válaszul bekérette az orosz nagykövetet, elrendelte a bonni orosz konzulátus bezárását, valamint bezáratta a berlini Orosz Ház kulturális intézetet.
A német vezetés jelezte, hogy fel kíván lépni az orosz tengeri árnyékflottával szemben, és bejelentette, hogy támogatja az Európai Unió kibővített szankciós csomagját.
Elemzők szerint Moszkva és Berlin romló kapcsolata kulcsfontosságú lehet Ukrajna és Európa jövője szempontjából.
Németország kapcsolata Oroszországgal a háború előtt
Gerhard Schröder és Angela Merkel egymást követő német kormányai mély gazdasági integrációra törekedtek Moszkvával.
A stratégia, amely a hidegháború utáni Ostpolitik hagyományaira épült, azon az elképzelésen alapult, hogy a kölcsönös gazdasági függőség garantálhatja a stabilitást, és eltántoríthatja Putyint attól, hogy Európát fenyegesse.
A kapcsolat központi eleme az orosz gáztól való függőség volt. Moszkva hatalmas mennyiségű földgázt szállított Németországnak kedvező áron. A két ország gazdasági partnerségének egyik legfontosabb eredménye 2011-ben az Északi Áramlat gázvezeték üzembe helyezése volt, amely a Balti-tengeren keresztül szállított orosz gázt Németországba.
Ian Bond, az Európai Reformközpont (CER) igazgatóhelyettese szerint a 2015-ös Minszk II. megállapodás is jól mutatta, milyen szorosak voltak akkoriban az orosz–német kapcsolatok.
A Merkel közvetítésével létrejött megállapodást széles körben bírálták, mivel sokan úgy vélték, hogy a Nyugat ezzel hallgatólagosan elfogadja a Krím illegális orosz annektálását.
Berlin a nemzetközi felháborodást kiváltó annektálás ellenére sem volt hajlandó megszakítani gazdasági kapcsolatait a Kremllel, és többször is elutasította Washington, valamint kelet-európai szövetségesei aggodalmait, amelyek szerint a szoros együttműködés biztonsági kockázatot jelent.
Ukrajna 2022-es teljes körű inváziójának előestéjén Németország földgázimportjának több mint 50 százaléka Oroszországból származott.
Hogyan reagált Németország a háborúra?
Az energiapartnerség 2022 februárjában omlott össze, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az Északi Áramlat 2 építése leállt, ami véget vetett a több évtizedes német–orosz kereskedelmi együttműködés egyik meghatározó elemének, és arra kényszerítette Németországot, hogy alternatív energiaforrásokat keressen.
Az invázióra válaszul Olaf Scholz, az akkori német kancellár alapvető fordulatot jelentett be a német kül- és biztonságpolitikában: ezt nevezték Zeitenwende-nek, vagyis korszakváltásnak.
A fordulat részeként az évtizedeken át tartó katonai visszafogottságot egy 100 milliárd eurós különalap létrehozása követte, amelynek célja a német fegyveres erők modernizálása, a Kijevnek nyújtott katonai támogatás, valamint az Oroszországtól való gazdasági függőség szisztematikus felszámolása volt.
Bond szerint a háború a német társadalom gondolkodásában is jelentős változást hozott.
„Németországban felismerték, hogy Putyin ambíciói nem korlátozódnak a Krímre és a Donbász egyes részeire.
Oroszország egy imperialista hatalom... és azt hiszem, a németeknek időbe telt, mire felébredtek, és rájöttek, hogy Európának komoly problémája van Oroszországgal.”
Miért lett Németország Putyin egyik fő célpontja?
Bond szerint Oroszország közelmúltbeli hibrid támadásai mögött részben stratégiai megfontolások állnak. Moszkva megpróbálhatja kihasználni a Németországon belüli megosztottságot is az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatás kérdésében.
Németországban közelednek a tartományi választások, miközben a szélsőjobboldali, Oroszországgal szemben barátságosabb álláspontot képviselő Alternatíva Németországért (AfD) vezeti a közvélemény-kutatásokat.
„Úgy tűnik, ezekkel a támadásokkal Putyin megpróbálja rávenni a németeket, hogy egy olyan pártra szavazzanak, amely képes lehet bebizonyítani, hogy nem lesz problémája Oroszországgal” – mondta.
Bond szerint az, hogy a választók egy Kreml-barát pártot támogatnak, sajátos „rejtély” Németországban, amelyhez hasonló jelenség a kelet-európai országokban nem figyelhető meg.
Putyin Németország elleni fellépése ugyanakkor nem egyedülálló – figyelmeztetett Bond. Számos ország és intézmény vált a Kreml agressziójának célpontjává, köztük Lengyelország és a balti államok.
„Németország viseli a közelmúltbeli támadások terhét, de ebből elég sok minden történik” – mondta.
„Ennek az üzenete Európa többi része és a NATO számára az, hogy bár Oroszország talán nem elég erős ahhoz, hogy közvetlen támadásokat indítson, mindent megtesz Európa destabilizálása és Ukrajna támogatásának elriasztása érdekében.”
Bond óva intett attól, hogy Németország megpróbáljon megbékélni Putyinnal.
„Mindenki abban reménykedik, hogy ha eleget eteti a krokodilt, akkor az fogja őt utoljára megenni” – mondta Bond. „Putyin abban reménykedik, hogy Európa többi része elhiszi ha Ukrajnát odaadja Oroszországnak, akkor ezzel mindennek vége” - idézi az Independent.
