Egy újszülöttet tavaly februárban szepszissel és szülés közbeni fulladással vettek fel a kelet-afganisztáni Nangarhar Regionális Kórházba. A gyermeknek a túléléshez folyamatos oxigénellátásra volt szüksége. A kórház mintegy 50 gyermekágyát vezetékes oxigénnel ellátó oxigénüzem azonban leállt – mindössze egy hónappal azután, hogy a Trump-adminisztráció elrendelte az amerikai külföldi segélyek befagyasztását.
Legalább 180 egészségügyi dolgozót bocsátottak el egy létfontosságú, amerikai finanszírozású egészségügyi programból – mondta a The Independentnek Dr. Shah Mohammed Qazizda orvos, a program korábbi projektmenedzsere és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) egykori munkatársa. A kritikus fontosságú berendezések, köztük az oxigénüzem karbantartása is leállt.
A súlyos állapotban lévő csecsemő meghalt.
Ez a tragikus eset csupán egy a legalább 161 haláleset közül, amelyek az elmúlt 18 hónapban az amerikai segélyek csökkentését követő egészségügyi zavarokhoz köthetők – derül ki a Refugees International új kutatásából. Az áldozatok mintegy fele a terhesség vagy a szülés során elhunyt nő volt, további 30 esetben pedig újszülött vagy magzat vesztette életét.
Priyali Dipti Sur, a Refugees International vezető munkatársa közel 550 egészségügyi dolgozóval, köztük számos szülésznővel készített interjút az ország különböző részein. A szervezet emellett dokumentálta a bezárt egészségügyi központokról és azokról a halálesetekről szóló beszámolókat is, amelyeket az USAID finanszírozásának megvonásával hoznak összefüggésbe.
„Ezek a halálesetek száz százalékban megelőzhetők” – mondta. „Azt hiszem, az embereknek valóban meg kell érteniük, hogy amikor a pénz nem jut el ezekhez a szervezetekhez, ezekhez az ágazatokhoz és ezekhez a kórházakhoz, akkor nők, gyermekek és csecsemők halnak meg.”
Az amerikai kormányzat szinte azonnal megkezdte külföldi segélyprogramjainak leépítését, miután Donald Trump 2025 januárjában visszatért a Fehér Házba. A kormány befagyasztott több milliárd dollárnyi segélyt, és kezdeményezte az USAID felszámolását.
Afganisztán régóta nagymértékben függött a nemzetközi segélyektől, és az egyik legsúlyosabban érintett ország lett. Több mint 1,7 milliárd dollár (1,2 milliárd font) támogatást függesztettek fel rövid idő alatt. Ez az ország egész területén veszélybe sodorta a nők és gyermekek ellátását, mivel a szülészeti és gyermekgyógyászati szolgáltatásokat érte az egyik legsúlyosabb csapás.
A szülészeti ellátás azóta jelentősen visszaesett. Az amerikai támogatásból működő Family Health Houses intézményeiben megszűntek az egykor elérhető biztonságos szülési szolgáltatások, ami a Közegészségügyi Minisztérium adatai szerint havonta mintegy 350 szülést érint.
Mivel több száz egészségügyi központ – az ország távoli térségeinek létfontosságú ellátóhelyei – bezárt, a várandós nőknek gyakran órákon át kell utazniuk a regionális kórházakba. Sur által dokumentált esetek között olyanok is vannak, amikor az anya és a csecsemő még azelőtt meghalt, hogy eljutottak volna az egészségügyi intézménybe.
Mások még megfelelő járművet sem találtak a kórházba jutáshoz. Az egészségügyi ellátóhelyek hiánya pedig egyre több nőt kényszerít arra, hogy orvosi segítség nélkül, otthon szüljön.
„Ha egy washingtoni vagy londoni nőnek szülés utáni vérzése van, hozzáfér orvoshoz és megfelelő egészségügyi ellátáshoz, ezért nagy valószínűséggel túléli” – mondta Sur. „De ha valaki például Balkhban kerül ilyen helyzetbe, lehet, hogy nem éli túl.”
Az oxigénre szoruló csecsemők – köztük a Nangarharban elhunyt gyermek – fulladás következtében haltak meg, akárcsak egyes tüdőgyulladásban szenvedő gyermekek. A lélegeztetőgépek és inkubátorok egy része azért állt le, mert nem volt pénz a javításukra.
Sur szerint az elbocsátott egészségügyi dolgozók közül, akik közül sokan családjuk elsődleges vagy egyetlen keresői voltak, néhányan öngyilkosságot követtek el.
Dr. Qazizda amerikai finanszírozású városi egészségügyi programjának mintegy 1500 dolgozója veszítette el az állását az ország öt tartományában. A programot a Jhpiego nonprofit szervezet működtette.
A Nangarharban található kórház más finanszírozóknak köszönhetően ismét működőképessé vált, az erőforrások azonban továbbra is korlátozottak. Dr. Qazizda szerint az újszülöttkori halálozás mintegy 3–4 százalékkal emelkedett, más térségekben pedig ennél is nagyobb volt a növekedés.
A stabilizációs szolgáltatásokat szintén felfüggesztették, az újraélesztéshez szükséges kapacitást pedig csökkentették.
„Az egészségügyi helyzet Afganisztánban napról napra romlik” – mondta. „Jelenleg nincsenek megfelelő alternatív források az amerikai finanszírozás csökkentésének ellensúlyozására. Ha a hiány továbbra is fennáll, a következmények egyre súlyosabbak lesznek.”
A BMJ Global Health márciusi számában megjelent tanulmány szerint az afganisztáni egészségügyi rendszer túlélte a tálibok 2021-es hatalomátvételét, de továbbra is súlyos gyógyszer-, felszerelés- és szakképzett munkaerőhiánnyal küzd. Az ország jelenleg súlyos egészségügyi és alultápláltsági válsággal néz szembe.
A Save the Children szerint Afganisztánban az egyik legmagasabb a csecsemő- és anyai halálozási arány, minden tizedik gyermek pedig súlyosan alultáplált. Közel 600 egészségügyi intézmény bezárt.
Sur 320 kórházból gyűjtött közegészségügyi adatokat, amelyek szerint a halálesetek száma összességében jelentősen emelkedett 2024 és 2025 között, valamint 2026 első felében is. Bár ezeket a haláleseteket nehéz közvetlenül a segélycsökkentésekhez kötni, a számok „egyértelműen azt mutatják, hogy valami nincs rendben” – mondta.
„Az elmúlt két évtizedben a segélyek jelentős részét, köztük az anyai egészségügyi ellátás finanszírozását is az Egyesült Államok biztosította. Közel 600 egészségügyi intézményt építettek, így amikor ez a támogatás eltűnt az országból, az anyai egészségügy súlyos visszaesést szenvedett el” – mondta Sur.
A szakértő az amerikai finanszírozás helyreállítását sürgeti az afganisztáni egészségügyi ágazatban, valamint azt, hogy adják vissza állásukat az elbocsátott szülésznőknek. A nőket különösen súlyosan érintette a munkahelyek elvesztése, mivel olyan területeken, mint a szülésznői ellátás, ők alkotják a munkaerő többségét.
„Azt is szeretném, ha az emberek ismernék a haldokló nők és gyermekek nevét” – mondta Sur, Elon Muskra utalva. A világ leggazdagabb embere, akit korábban Trump költségcsökkentési kampányának élére neveztek ki, központi szerepet játszott az USAID felszámolására irányuló erőfeszítésekben.
Musk később arra kérte a segélycsökkentések kritikusait, hogy nevezzenek meg akár egyetlen embert is, aki ezek következtében halt meg, azt állítva, hogy az X-en senki nem tudott ilyen példát mondani.
Sur egy regionális kórházba szállítás közben meghalt várandós nő történetét is felidézte.
„Halimának hívták” – mondta.
