A Homo naledi körülbelül ugyanabban az időben jelent meg a Földön, mint a mi fajunk, de lényegesen kevésbé ismert. Ez nem meglepő, elvégre a Föld lakóinak egy rég kihalt csoportjáról beszélünk.
Szerencsére a modern technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy feltárjuk titkaikat, például akár 300 000 éves fogakból is kinyerhető genetikai anyaggal.
Ez a kihalt emberunokatestvér idővel a Homo nemzetség egyik legrejtélyesebb tagjává vált. Most a helyzet még bonyolultabbá válhat, mivel a kutatók legalább 20 egyedhez tartozó 23 fog zománcában megőrződött fehérjéket elemeztek. A meleg afrikai éghajlaton nagyon gyorsan lebomló DNS-sel ellentétben egyes fehérjék több százezer, akár több millió évig is fennmaradhatnak.
Ily módon a tudósok megfejtették a fogzománcban tárolt biológiai információk töredékeit anélkül, hogy értékes fosszíliákat kellett volna megsemmisíteniük. A legnagyobb meglepetést az amelogenin fehérje elemzésének eredményei okozták, amely két változatban fordul elő, amelyeket az X és Y kromoszómák kódolnak. Az Y kromoszómára jellemző variánst egyik vizsgált fogban sem találták meg. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált egyedek valószínűleg mind biológiailag nőstények voltak. Ez teljesen váratlan eredmény volt a paleoantropológusok számára, mivel a maradványok úgy tűnt, hogy mindkét nem képviselőiből álló populációt képviselnek.
Ez viszont potenciális előrelépést jelent a H. naledi körüli rejtélyek megoldásában. Amióta a maradványokat 2013-ban felfedezték, egyes kutatók azt feltételezik, hogy a testeket szándékosan temették el mélyen a Rising Star-barlang egy nehezen hozzáférhető kamrájában. Ez a hipotézis kezdettől fogva vitatott volt, mivel egy olyan faj komplex társas viselkedésének létezését sugallná, amelynek agya jelentősen kisebb, mint a modern emberé.
Ha azonban minden megtalált maradvány valóban nőstény, akkor egy új magyarázat válik lehetővé. A tanulmány szerzői azt sugallják, hogy a kamra egy specifikus funkciót tölthetett be, amely az egynemű temetkezésekhez kapcsolódik. Ez lenne az első ismert példa erre a gyakorlatra az emberiség és kihalt rokonai történetében. Természetesen ez még mindig egy hipotézis: nem zárható ki teljesen, hogy az Y-kromoszómához kapcsolódó fehérje hiánya egy eddig ismeretlen, erre a fajra jellemző genetikai tulajdonságnak volt köszönhető.
A tanulmány más érdekes információkat is szolgáltatott. Az elemzés feltárta a kollagéntermelésért felelős gén egy variánsának jelenlétét, amelyet a H. naledi a Paranthropus robustusszal, egy kihalt emberrokonával osztozott, amely több mint egymillió évvel ezelőtt Afrikában élt. A felfedezés segíthet jobban megérteni az ősi homininek különböző leszármazási vonalai közötti evolúciós kapcsolatokat, bár a tudósok jelenleg nem tudják egyértelműen megmagyarázni ennek a közös tulajdonságnak a jelentőségét.
Mivel a DNS-visszanyerés korábban gyakorlatilag lehetetlen volt több százezer évvel ezelőtti afrikai fosszíliák esetében a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt, ez az új siker külön elismerést érdemel. Az ilyen ősi fehérjék elemzése teljesen új lehetőségeket nyit meg olyan fajok tanulmányozásában, amelyek genetikai anyaga a mai napig nem maradt fenn. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megértsék rokonságukat, biológiai nemüket és bizonyos genetikai tulajdonságaikat anélkül, hogy teljes genomra lenne szükségük - írja a Cell.
